Az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelem jegyében a Bizottság két új irányelv elfogadására tett tegnap (2008. február 2.) javaslatot. A javaslat egyik fontos eleme, hogy a tagállamok nem tagadhatják meg az információtovábbítást banktitokra hivatkozva, ha az információt kérő tagország adófizetőjéről van szó.
“A globalizáció korában az adócsalók kihasználják a tagállami adóhatóságok területileg limitált hatáskörét, ezért különösen fontos a hatékony együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása az adóigazgatások között. Az átláthatóság, az egyszerű szabályokon nyugvó, gyors információáramlás kulcsfontosságú eleme az adócsalás megakadályozását célzó stratégiánknak” – nyilatkozta Kovács László adó- és vámügyekért felelős biztos, majd hozzátette: “különösen nehéz elfogadni a banktitokra való hivatkozást, mikor ezáltal egy tagállam megakadályozza az adókötelezettség helyes megállapítását egy másik tagállam adófizetőjére nézve”.
A javaslat újdonságai közé tartozik az áfát és jövedéki adót kivéve minden adófajtára kiterjedő hatály, valamint az adóhatóságok közti együttműködés segítésére bevezetett közös eljárási szabályok és információátadási mechanizmusok. Emellett a javaslat értelmében egyik tagállam sem tagadhatja meg az információ átadását banktitokra hivatkozva, ha az azzal védett információ egy másik tagállamban szükséges az ott belföldi adózónak minősülő személy adókötelezettségének megállapításához. Egy példával illusztrálva: a javaslat szerint egyik tagállam sem tagadhat meg információadást a magyar APEH részére olyan magánszeméllyel vagy gazdasági társasággal kapcsolatban, akinek lakó-, illetve székhelye Magyarországon van.
A javaslat célja, hogy az adóhatóságok hatékony segítséget nyújtsanak a másik tagállamból érkező megkeresések során, mert jelenleg a behajtás iránti kérelmekkel érintett összegnek mindössze 5 százaléka folyik be ténylegesen a tagállami költségvetésekbe. A javaslat hatálya kiterjed valamennyi fajta adóra.
Háttér
A kölcsönös segítségnyújtást érintő jelenlegi szabályok 1977-ből (77/799/EEC irányelv) és 1976-ból (76/308/EEC irányelv) származnak, amikor a tőke és a személyek áramlása még közel sem olyan mértékű, mint manapság. A szakirodalom szerint az adócsalás mértéke jelenleg a Közösségen belül a GDP 2-2,5 százalékát teszi ki, amely 200-250 milliárd eurót jelent. A körhintacsalás mellett a legnagyobb problémát a csempészet, alkohol- és cigaretta-hamisítás, és a közvetlen adók területén elkövetett adócsalások jelentik.
Bővebb információ az adócsalás elleni intézkedésektől és stratégiáról→
