Az MSZP és a Fidesz elvben egyetért ugyan abban, hogy kisebb parlamentre lenne szükség, ám a választási rendszer kialakításának gyakorlati kérdéseiben a két nagy párt már alapvetően másként gondolkodik. A választási törvény megváltoztatásához a parlamenti képviselők kétharmados támogatása szükséges, így csak akkor van esély a módosításra, ha a fontosabb kérdésekben mindkét nagy párt egyetért.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – más közjogi elképzelések között – vasárnap ismertette a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatát. Eszerint a jelenlegi 386-ról 199-re csökkenne a parlamenti mandátumok száma.
A kormány javaslata szerint 176 képviselőt listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23 képviselői helyet pedig a mandátumot nem eredményező megyei, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztanának ki.
A Fidesz álláspontját hétfőn Navracsics Tibor frakcióvezető ismertette. Közölte, pártja a parlament létszámának megfelezése mellett fenntartaná a jelenlegi vegyes – egyéni választókörzeten és listán alapuló – választási rendszert.
Az ellenzéki javaslat megfelezné a listán és az egyéni körzetben megszerezhető mandátumok számát, így körülbelül 193 fős parlament jönne létre. A frakcióvezető közölte azt is, jónak tartja a kétfordulós rendszert és az ötszázalékos küszöböt. Úgy vélte, hogy ha tárgyalások kezdődnek a választási rendszerről, akkor mindenről lehet egyeztetni, de a vegyes rendszert mindenképpen fenn kell tartani.
Navracsics Tibor szerint a kormányfő által javasolt tisztán listás rendszerrel alapvetően megváltozna a politika jellege, a politikusnak ugyanis nem a választóknak, hanem a pártközpontoknak kellene megfelelnie.
Fodor Gábor, SZDSZ elnökekijelentette, akár a szocialisták listás választáson alapuló, akár a Fidesz vegyes rendszerre tett javaslatát hajlandóak elfogadni, ugyanis számukra az a lényeg, hogy megállapodjanak a parlamenti képviselők számának csökkentéséről és a választási rendszer arányosabbá tételéről.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint a kormányfői javaslat jó tárgyalási alapnak, de a jelenlegi politikai klíma nem biztos, hogy kedvez a kétharmados törvények elfogadásához. Mint mondta, ha eddig nem sikerült a kétharmadot összehozni, akkor miért sikerülne most, amikor ráadásul kisebbségben van a kormány.
Halász Zsuzsa KDNP-szóvivő arra mutatott rá, hogy a parlamenti képviselők létszámának csökkentését a KDNP és a Fidesz évek óta szorgalmazza.
Elemzők szerint a választási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatok elsősorban a kisebb pártoknak előnyösek, mert nagyobb arányú képviseletet biztosítanak számukra az Országgyűlésben.
A Nézőpont Intézet szerint a javaslatok nem a megegyezés szándékával születtek, mert a polgári ellenzék számára előnytelenek. Az intézet szerint a választási reformterv az MSZP számára is előnyös, mert a kormánypártnak nincs sok reménye a 2006-ban megszerzett 107 (176-ból) egyéni választókörzet megtartására, ehhez ugyanis helyben relatív többségre volna szükségük.
