Vasárnaptól akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki a garázdaságot tojás- vagy papírgalacsin-dobálással követi el; Juhász Gábor rendészeti államtitkár szerdán sajtóbeszélgetésen ismertette azt az új törvényt, amely a tárca szerint hatékonyabb fellépést biztosít a közrendet, vagy az igazságszolgáltatási és hatósági eljárást megzavarók ellen.
A február 1-én hatályba lépő jogszabály olyan törvénymódosításokat tartalmaz, amely szigorúbb büntetési tételeket, illetve új elkövetési magatartásokat állapít meg a közrendet veszélyeztetőkkel szemben. Lényeges elem az is, hogy több bűncselekmény előkészületi magatartása is büntetendővé válik.
Módosul a garázdaság tényállása: vasárnaptól az is bíróság előtt felel tettéért, aki más személyére úgy gyakorol fizikai jellegű ráhatást, hogy az nem alkalmas testi sérülés okozására. Ezért két évig terjedő szabadságvesztés is járhat. Az államtitkár a tojásdobását hozta fel példaként. Szerinte azért ilyen szigorú a szabályozás, hogy a tojásdobálás és az ahhoz hasonló cselekmények ne váljanak a közélet elfogadott részévé. A csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, valamint a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság akár öt évi szabadságvesztéssel is büntethető lesz. A jogalkotók ezzel a szigorítással a tüntetések rendbontói elleni hatékonyabb fellépést szeretnék elérni.
Szigorodik a testi sértés tényállása is: a könnyű, vagy súlyos testi sértés elkövetésére irányuló előkészület két évi szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény.
A nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűncselekménye ezentúl a közösség tagja elleni erőszak nevet viseli, ugyanis ezentúl e csoportokon kívül a lakosság egyéb csoportjait – például a bélyeggyűjtőket – is védeni kívánja a törvény. Az ellenük elkövetett erőszakra irányuló előkészület szintén büntetendő.
Új tényállásként megjelenik a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. Ez a tényállás a hivatali bűncselekmények köréből került a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körébe; a jogalkotó ezzel azt akarja kifejezni, hogy mások e jogait nemcsak a rendőrök vagy más hatóságok akadályozhatják jogtalanul, hanem bárki, aki erőszakosan vagy fenyegetően lép fel. Ezért a bűncselekményért akár három év szabadságvesztést is kaphat az elkövető.
A hivatalos személyekre is szigorúbb szabályok vonatkoznak: szabadságvesztéssel büntetendő a bántalmazás hivatalos eljárásban és a kényszervallatás előkészülete is. Emellett a hivatalos személy elleni erőszak előkészülete is büntetendő lesz.
A törvényhozók mostantól a gyanús, félelemkeltő küldemények (“fehér port” tartalmazó küldemény) küldőivel szemben is fel akarnak lépni. A hatóságok eddig ugyanis tehetetlenek voltak ezekkel a személyekkel szemben. Ezért aki félelemkeltés céljából mást – vagy annak hozzátartozóját – személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy annak a látszatát kelti, hogy a fenyegetett életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.
A bíróságok és más hatóságok zavartalan működését kívánja elősegíteni a hatóság eljárásának megzavarása tényállás: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki erőszakos magatartásával az eljárást megzavarja vagy akadályozza; ha meg is hiúsítja, vagy csoportosan, illetve felfegyverkezve követi el, súlyosabban minősül. A köpködés, tojás- és papírgalacsin-dobálás csakúgy, mint a garázdaság esetén, itt erőszakos magatartásnak minősül.
Ugyancsak ezen eljárások zavartalanságának védelmében módosul a polgári perrendtartásról szóló törvény, amely kimondja: a tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megelőzéséről az elnök gondoskodik. A jogalkotók szerint ez lehetőséget ad a bíróknak, hogy polgári peres eljárásokban is fenntarthassák a rendet. Akár az a hallgató is eltávolítható lesz a tárgyalóteremből, aki állapota vagy megjelenése folytán sérti a tárgyalás méltóságát – így szélsőséges esetben akár a rágógumizást is sértőnek tekintheti az arra érzékeny bíró. A bíró ugyancsak meghatározhatja a hallgatóság létszámát is.
Ezen kívül számos ponton módosul a szabálysértési eljárásról szóló törvény is: hatékonyabb fellépésre lesz lehetőség a kábeltolvajok ellen, a visszaeső szabálysértők kiszűrésére pedig létrehozzák a központi szabálysértési nyilvántartást.
