Újabb kifogás érkezett a német alkotmánybíróságra a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatban, ami ismét több hónappal elodázhatja az uniós szerződés végleges ratifikációját.
A több mint 200 oldalra rúgó beadvány olyan gazdasági és politikai ügyeket érint, melyekkel a panaszosok szerint a Lisszaboni Szerződés nem foglalkozik. Így például – állítják – az alkotmánybíróság 1993-as, a Maastrichti Szerződésről kiadott határozatában az európai integrációról megfogalmazott prognózis hamisnak bizonyult.
A beadvány megfogalmazói – Dieter Spethmann, a Thyssen korábbi vezérigazgatója, Franz Ludwig Graf Stauffenberg egykori EP-képviselő, Joachim Starbatty közgazdász és Markus Kerber berlini jogászprofesszor – egyebek között a stabilitási paktum előírásainak és a szubszidiaritás elvének folyamatos megsértésére hivatkoznak.
Nem ez az első ilyen jellegű kifogás, melyet a karslruhei székhelyű taláros testületnek behatóbban tanulmányoznia kell. Peter Gauweiler konzervatív képviselő panaszát, mely szerint a Lisszaboni Szerződés aláássa a német alkotmányban biztosított szabadságjogokat, február 10-11-én tárgyalja az alkotmánybíróság.
Ám a Handelsblatt értesülései szerint a második kifogás benyújtói nem akarják, hogy Gauweiler beadványával együtt tárgyalják ügyüket, és azt akarják, hogy a bíróság külön vizsgálja meg érvelésüket. Ez azonban azt is jelentené, hogy újabb hónapokkal csúszhat a Lisszaboni Szerződés német ratifikációja.
Németországban már a parlament mindkét háza áldását adta a dokumentumra, és a szövetségi elnök is aláírta a ratifikációs törvényt. Az államfő azonban a megerősítő okmányt addig nem írja alá, míg az alkotmánybíróság nem hozza meg végleges döntését.
