Jogerősen pert vesztett a rendőrség egy 2006. október 23-ai előállítás ügyben; a Fővárosi Ítélőtábla keddi másodfokú, jogerős ítéletében egymillió forint kártérítést ítélt meg egy jogtalanul fogva tartott férfi ügyében.
A bíróság az első fokú ítéletet részben súlyosbítva a BRFK-t és a Rendészeti Biztonsági Szolgálatot (mai nevén a Készenléti Rendőrséget) 700 ezer, illetve 300 ezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte, kamatokkal terhelve. (A korábbi döntésben 400 ezer, illetve 200 ezer forintot ítéltek meg.)
Az eset 2006. október 23-án délelőtt történt a Nádor utca sarkán, amikor a rendőrök kiemeltek egy, a tömeg és a rendőrsorfal között nemtetszését dobszóval és sípolással kifejező férfit, mert az a hatóság véleménye szerint “veszélyforrást” jelentett, és “magatartásával okot adott az intézkedésre”.
A korabeli cikkekben “kisdobosként” emlegetett Novák Elődöt a rendőrök leteperték a földre. A férfi nem tanúsított ellenállást, ennek ellenére az intézkedés során eltört a szemüvege és a dobja. Három napig tartották fogva, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, ám ezt a rendőrség később másodfokon, jogerősen is elvesztette.
Novák Előd ezután a jogellenes fogva tartás miatt kártérítési pert indított a rendőrség ellen, ezt nyerte most meg másodfokon is.
A bíróság a szabálysértési hatóság felmentése és filmfelvételek alapján hozta meg döntését. Az ítélőtábla szerint a rendőri intézkedés sem szükséges, sem pedig arányos nem volt a férfival szemben, magatartásával erre nem adott okot.
A bíróság szerint a felvétel alapján megállapítható volt az is, hogy “békés emberek összekapaszkodó véleménynyilvánító tüntetése zajlott”, amelyben a férfi “dobolással, sípolással és a tömeggel együtt skandálással fejtette ki a véleményét”.
Ebből a magatartásból azt a következtetést levonni, hogy garázda és félelmet keltő magatartás várható tőle, ez teljesen indokolatlan” – szögezte le az ítélet, utalva arra, hogy a rendőrség véleménye szerint “kődobálástól” is lehetett tartani.
Novák Elődöt az ügyben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) képviselte. Gaudi Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezetője az ítélethirdetés után újságírók előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2006. október 23-ai rendőri jogsértésekkel kapcsolatban ez már a negyedik jogerős ítélet. Mint mondta, ennek alapján kialakultnak tekinthető az a bírói gyakorlat, hogy ha valakit felmentenek a szabálysértés alól, akkor később kártérítést is megítélnek a számára.
Arra is rámutatott, hogy a mostani ítélettel a bíróság negyedszer tette egyértelművé, hogy a “közrehatás” polgárjogi fogalma (vagyis ebben az esetben a tüntető részben elítélhető szerepe) nem alkalmazható az ilyen ügyekben.
