Az Európai Bizottság egyre nagyobb nyomás alá helyezi Horvátországot és Szlovéniát annak érdekében, hogy a két ország tegyen végre pontot több éve húzódó határvitájuk végére. A testület így kívánja elejét venni annak, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások további késlekedést szenvedjenek.
Szlovéniába és Horvátországba is ellátogatott a múlt héten Olli Rehn bővítési biztos, aki arra biztatta a feleket, hogy a jószomszédi szellemiség jegyében találjanak megoldást és tegyenek pontot több éve húzódó határvitájuk végére. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy ha a felek ezt igénylik, akkor a Bizottság az egyeztetések gördülékenyebbé válása érdekében hajlana egyfajta közvetítésre is.
Rehn már beszélt is Martti Ahtisaari volt finn elnökkel, az ENSZ koszovói rendezési tervének kidolgozójával arról, hogy élére állna-e egy olyan, magas rangú személyekből állló csoportnak, amely közvetítene a határvitában. Egy szlovén TV értesülései szerint a csoport másik két tagja közül az egyik Robert Badinter ismert francia jogi szakértő, míg a másik egy hölgy lenne, aki ugyancsak nemzetközi jogász, de akinek a neve egyelőre nem ismert. Nagy Krisztina, Rehn biztos szóvivője azt nyilatkozta az Euobservernek, hogy első lépcsőben az a lényeges, hogy a két fél megállapodjon a közvetítés elveiről és feltételeiről.
A vita a Dragonja folyó mentén húzódó szlovén-horvát határvonal pontos megállapítása körül forog, ám a két ország az egykori Jugoszlávia összeomlása óta nem tud dűlőre jutni a kérdésben. Az egyeztetések már a kilencvenes évek elején megindultak, később azonban évekig „parkolópályára” kerültek. A felek végül 2007-ben elvileg beleegyeztek abba, hogy a hágai székhelyű nemzetközi bíróság döntőbíráskodása (arbitrázsa) révén próbáljanak meg eredményre jutni, de Ljubljana ehhez a mai napig nem adta formális beleegyezését. További vitás kérdés – és sokak szerint ez az ügy “méregfoga” – Szlovénia kijutása az Adriára Piran városánál.
