Az EP gazdasági bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot: nyújtson be jogalkotási javaslatot a mikrohitelek fejlesztéséről, lehetővé téve ezzel egyebek között, hogy a pénzmosás elleni és a versenypolitikai szabályok ne jelentsenek akadályt a mikrohitelek felvételében.
A Bizottság 25 ezer eurós összeghatárig mikrohitelként határozza meg a mikrovállalkozásoknak nyújtott hiteleket (ezek olyan vállalkozások, melyek maximum tíz főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk és/vagy mérlegük pedig nem haladja meg a 2 millió eurót). A mikrohitelezést eredetileg a fejlődő világ országaiban kezdték még valamikor a hetvenes években, és bár jelenleg több olyan kezdeményezés is van, mely ezt az üzleti formát Európában is meghonosítaná, ám valójában számos piaci hiányosság hátráltatja az elterjesztését.
A néppárti Becsey Zsolt által jegyzett jelentés, melyet kedden fogadott el az EP gazdasági bizottsága, mindenesetre leszögezi: minden jel arra mutat, hogy „jelentős piaci igény volna a mikrohitelekre olyan személyek részéről, akik nem kaphatnak kölcsönt a hagyományos banki ágazattól”.
A szöveg éppen ezért úgy véli: a Bizottságnak jogalkotási javaslatot kellene előterjesztenie egy olyan közösségi keret létrehozására, mely elősegítené a mikrohitelek fejlesztését Európában. A képviselők egyebek között azt szeretnék, ha a pénzmosás elleni, illetve a versenypolitikai szabályok nem gátolnák a mikrohitelhez jutást. Mindehhez még hozzáteszik azt is, hogy a közbeszerzési eljárások során lehetővé kell tenni a mikrohitel-felvevők által biztosított áruk és szolgáltatások kedvezményes elbánását.
A szakbizottság tagjai mindemellett támogatnák az uniós társfinanszírozást, különösen azok esetében, akik máskülönben nem jutnának hagyományos hitelhez (ebbe a kategóriába a tagállamok által saját körben meghatározott hátrányos csoportok tagjai, például bevándorlók, nők, romák tartoznának.) A jelentés szerint kutatásokat kell végezni a legjobb gyakorlatokra vonatkozóan, és létre kell hozni egy olyan uniós szintű adatbázist, mely a mikrohitelek felvevőinek pozitív és negatív hiteladatait tartalmazná. Továbbá a mikrohitellel kapcsolatos összes uniós pénzügyi tevékenységet a jövőben egy koordinációs egységnek kellene összefognia.
A nem banki mikrofinanszírozási intézetek megalakulásának előmozdítása érdekében a képviselők támogatnák egy átfogó, közösségi keret létrehozását, hozzátéve azt is, hogy kockázatalapú szabályozást kellene bevezetni az engedélyezésről és a felügyeletről.
Ahhoz, hogy a jelentés a plenárison is átmenjen, a képviselők abszolút többségének támogatása szükséges (azaz legalább 393 támogató voks). A plenáris várhatóan február második felében tárgyalja a jelentést.
