A védelmi közbeszerzések átláthatóbbá tétele a célja az Európai Parlamentben szerdán elfogadott irányelvnek. Az új szabályozás létrehozza a védelmi és biztonsági termékek és szolgáltatások egységes piacát.
Az EP-ben 2009. január 14-én 597 igen, 69 nem, 33 tartózkodó vokssal megszavazott jogszabály egységes uniós eljárást határoz meg a védelmi és biztonsági közbeszerzésekre. Ennek célja annak biztosítása, hogy átláthatóvá tegyék a szerződések odaítélését és elkerüljék a diszkriminációt.
A most megszavazott jelentés parlamenti témafelelőse, Alexander Graf Lambsdorff (liberális, német). Az uniós “védelmi csomag” másik elemét, a védelmi felszerelések szállításának szabályait egyszerűsítő és harmonizáló szöveget 2008 decemberében szavazta meg az Európai Parlament.
Az unió közbeszerzésekre vonatkozó 2004-es irányelve nem foglalkozik kimerítően a védelmi szektorral. A most megszavazott jogszabály viszont kizárólag a védelmi és biztonsági termékek közbeszerzését szabályozza.
A honvédelmi termékek mintegy 90 milliárd eurós EU-s piacának gyártói oldala 90 százalékban öt tagországra koncentrálódik. Ezek: az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Svédország. (További adatok a cikk végén találhatók.)
Harmadik országok, titkosszolgálatok kivéve
Az irányelv a védelmi termékek mellett kiterjed a nem katonai jellegű biztonsági eszközökre is. A jogszabály viszont kizárólag uniós felek közötti közbeszerzésekre vonatkozik. Nem terjed ki tehát a tagállam(ok) és harmadik országok között kötött nemzetközi szerződésekre, amelyekre speciális közbeszerzési szabályok irányadóak.
Azokra a szerződésekre sem terjed ki az irányelv hatálya, amelyeknek a nyilvánosságra hozását az adott tagállam a saját lényeges biztonsági érdekeivel ellentétesnek tartja. Itt a jogszabály a tagállamok számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Az irányelv nem érinti a titkosszolgálati tevékenységgel összefüggő szerződéseket sem. Az irányelv további, a kivételekhez tartozó szerződéstípusokat is felsorol.
További megkötés, hogy az irányelv hatályába csak olyan szerződések tartoznak, amelyek értéke a hozzáadottérték-adót nem számítva elérik legalább
- a 412.000 eurót a szállítási és szolgáltatási szerződések esetében, illetve
- az 5.150.000 eurót az építési beruházások esetében.
Mi számít fegyvernek?
Az irányelv értelmezésében védelmi felszerelésnek minősülnek az eredetileg polgári használatra szánt, később viszont katonai célra átalakított, fegyverként, lőszerként, hadianyagként használt termékek is.
A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a szerződések odaítélésénél ne fordulhasson elő egyes pályázók diszkriminálása az uniós irányelv és a nemzeti jogszabályok eltéréséből adódóan.
Hatályba lépés
Az új, együttdöntési eljárásban tárgyalt jogszabály részleteiről a Tanács és az EP képviselői informálisan már megegyeztek, így nem várható, hogy a tagállami kormányok további szövegváltoztatást kérnének. Az irányelv az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelkezéseket a tagállamoknak innentől számítva két éven belül kell átültetniük saját jogrendszerükbe.
Háttér: a védelmi piac Európában
A védelmi felszerelések európai piacait a széttöredezettség jellemzi. Az elmúlt húsz évben felére csökkentek a védelmi célú kiadások, így csökkent a piac forgalma és a foglalkoztatottak száma is.
2006-ban az EU 26 országában (Dánia nem vesz részt az Európai Védelmi Ügynökségben) a védelmi kiadások összesen 201 milliárd euróra rúgtak. (Ebből a legtöbbet, 47 milliárdot az Egyesült Királyság költötte, Málta csak 35 milliót.) Az összegből 110 milliárd eurót tettek ki a személyzeti kiadások, 91 milliárd eurót pedig a védelmi beszerzések. Ez utóbbiból 39 milliárd ment beruházásokra, ideértve a kutatás-fejlesztést is. 43 milliárd euró volt a műveletek és a karbantartás büdzséje, 9 milliárdot pedig egyéb kiadásokra, például infrastruktúrára, építkezésekre költöttek.
Összehasonlításként: az USA 2006-ban összesen 491 milliárd eurót fordított védelmi célokra, vagyis a bruttó hazai termék 4,7 százalékát. A műveletekre és karbantartásra 169 milliárd eurót költöttek, beruházásokra pedig 141 milliárd eurót.
A jelentéstevő, Alexander Graf Lambsdorff a jogszabály indokolásában megjegyzi: az új fegyverrendszerek fejlesztésének költségei oly mértékben megnőttek, hogy még a nagyobb tagállamok is nehezen tudják vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket. “Emiatt a cél a nagyobb költséghatékonyság elérése, mely a nemzeti költségvetések és az ipar számára egyaránt előnyös, és nem utolsósorban ennek köszönhetően a lehető legjobb felszereléssel lehet ellátni a fegyveres erőket” – teszi hozzá a képviselő.
Jelentéstevő: Alexander Graf Lambsdorff (ALDE, DE)
Jelentés (A6-0415/2008) – A védelem és a biztonság területéhez kapcsolódó közbeszerzések
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
