Kétlépcsőssé vált az ingatlanárverési rendszer január 1-jétől; az eddigi nyilvános licitet elektronikus versengés előzi meg – közölte Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a csütörtöki, budapesti kormányszóvivői tájékoztatón.
Avarkeszi Dezső azt hangoztatta, hogy az új rendszer alapjaiban reformálja meg az árverési rendszert azzal, hogy az interneten közzétett ingatlanokra és ingóságokra – regisztráció után – elektronikus úton lehet licitálni.
Budai Bernadett kormányszóvivő úgy fogalmazott, a kormány ezzel a módosítással az “árverési maffia” ellen akar harcot folytatni. Mint mondta, ezzel mindenki számára elérhetővé teszi a végrehajtásra szánt ingatlanok és ingóságok listáját, és garantálja az árverés tisztességes és biztonságos lebonyolítását.
Az elektronikus árverésben résztvevőknek hatezer forintos eljárási díjat kell fizetniük, továbbá amikor részt akarnak venni egy árverésen, előleget kell fizetniük, ennek összege a becsérték tíz százaléka. A licitálók adatai nem jelennek meg a nyilvánosság előtt; egy felhasználói névvel azonosítják magukat.
Amikor az elektronikus árverés licitje lezárult, akkor kezdődik a “hagyományos szakasz”. A helyszíni liciten az veheti meg az ingatlant, aki magasabb árat kínál, mint az elektronikus versengésen elért összeg.
Az ingóságokat csak akkor hirdetik meg elektronikus liciten, ha a becsérték meghaladja a 100 ezer forintot.
Avarkeszi Dezső egy másik, január 1-jén életbe lépő fontos jogszabályváltozásként említette: bővül azon eljárások köre, amelyeknél a jogkereső állampolgárok választhatnak, hogy bizonyos kérdésekben bírósághoz akarnak-e fordulni, vagy inkább a közjegyzői eljárást választják.
