Tabajdi Csaba magyar EP-képviselő szerdán sürgősségi kérdést tett fel az Európai Bizottságnak arról, jogszerű-e Sólyom László alkotmánybírósági beadványa, amelyben a köztársasági elnök kifogásolta az egységes területalapú támogatási rendszer (SPS) magyarországi bevezetéséről szóló törvényt. Tabajdi elmondta, az SPS az uniós jogszabályok alapján működik, és mielőbbi bevezetése az összes magyar gazda érdeke.
Az SPS-rendszerre való áttérés az egész magyar mezőgazdasági ágazat, a gazdatársadalom érdeke – mondta szerdán Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának főtagja, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője.
Az EP-képviselő szerint az SPS-rendszer 2009-es bevezetésének a magyar gazdálkodók, különösen pedig az állattenyésztéssel foglalkozók nagy nyertesei lesznek. A vesztesek pedig azok a mezőgazdasági kalandorok, spekulánsok, akik eddig is csak vitték a pénzt az ágazatból.
“Megengedhetetlen az a késlekedés, amelyet a köztársasági elnök nem megalapozott alkotmányossági kifogásai okoznak. Sajnos úgy tűnik, Sólyom László nem érti az uniós mezőgazdasági támogatások rendszerét” – fogalmazott az EP-képviselő.
Háttér
Sólyom László köztársasági elnök 2008. november 12-én a Magyar Országgyűlés által október 20-án megszavazott az egységes mezőgazdasági támogatási (SPS) rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványban foglaltak szerint az SPS törvénnyel kapcsolatos legfőbb kifogása az volt, hogy a múltbeli bázisidőszak sérti a jogbiztonság elvét, ezért alkotmányellenes. Az indítványban foglaltak szerint a történelmi bázis nem a közösségi jogból ered, ezért alkotmányossági vizsgálat tárgyává lehet tenni.
Tabajdi Csaba szerint a történelmi bázis részleges bevezetésének (a regionális hibrid modell keretében) közösségi jogi jogalapja van, amely az új tagállamokra éppúgy vonatkozik, mint a régiekre. A történelmi bázis objektív ismérv, melynek alapja csak múltbeli időpont lehet, annak megállapítása a közösségi jogból ered. A jövőbeli bázis megállapítása ellentétes a közösségi joggal, illetve spekulatív jellege miatt súlyos gazdasági-társadalmi károkhoz vezethet és veszélyezteti a jogbiztonságot, valamint versenytorzító hatással jár. A magyar szocialista képviselő szerint ráadásul veszélyes precedenst teremt a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó bármely közösségi intézkedés elleni alkotmányos felülvizsgálat lehetőségének megnyitása.
Az MSZP európai parlamenti delegációvezetője azért is érthetetlennek tartja a köztársasági elnök kifogását, mert a 2013 utáni KAP-ról való európai gondolkodás alapja is egyértelműen az SPS: a termeléstől elválasztott, jövedelemkiegészítő céllal adott területalapú támogatás a föld használójának, a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állatjóléti (kereszt-megfelelési) szabályok szigorú betartása mellett. Az SPS rendszer a SAPS szisztémával ellentétben kompatibilis a WTO kötelezettségekkel is. “Fontos megérteni, hogy az SPS rendszerben bevezetett kereszt-megfelelési szabályok jelenthetik az agrártámogatások fenntartását 2013 után is. Az SPS rendszerben a támogatások a gazdák társadalom számára hasznos környezetvédelmi többlet-tevékenységét honorálják, a gazdák az egyébként szigorú és többletterhet jelentő környezetvédelmi szabályok betartásával tudják legitimálni a leginkább a támogatásokat.”
Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a mai bizonytalan birtokviszonyok fenntartása nem lehet érdekünk. A cél, hogy a magyarországi földek lehetőleg hosszú távon is a magyar gazdálkodók kezén maradjanak. Ehhez szükséges a magyarországi földárak európai átlaghoz való közelítése, hogy a földpiaci liberalizáció ne jelentsen sokkot 2011-ben. Ezt pedig csak az SPS rendszerrel lehet megoldani. Az áttérés az állattenyésztés fejlesztéséhez is elengedhetetlen, a SAPS rendszerben erre alig nyílik lehetőség.
