Megszavazta az EP a tagállami szakképzési rendszerek harmonizálását, a képzés színvonalának emelését, valamint az intézmények és a tagállamok közötti könnyebb átjárhatóságot támogató jogszabályt.
Az EP-képviselők a csütörtöki plenáris ülésen 564 igen, 12 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett megszavazták az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer létrehozásáról szóló európai bizottsági ajánlást, amely “megkönnyíti majd a foglalkoztatottak határon átnyúló mobilitását, és a külföldön megszerzett szakképesítések elismertetését”.
Európai kreditrendszer a szakképzésben és szakoktatásban is
Annak érdekében, hogy az EU oktatáspolitikája megállja a helyét, javítani kell a középiskolák és szakképzések közti átjárhatóságot – áll a Thomas Mann (néppárti, német) által készített jelentésben. A foglalkoztatottság biztosítása érdekében már a szakképzés alatt külföldi tapasztalatszerzésre van szükség, a külföldön elért tanulmányi eredményeket azonban nehéz megfelelően dokumentálni, értékelni és elfogadtatni – írja Mann.
Az EP ezért támogatja az uniós szakképzési kreditrendszert, de hozzáteszi: “azt a tagállamok számára nem lehet kötelezővé tenni, a kreditrendszernek szabadon választhatónak kell maradnia”.
A képviselők szerint a rendszernek az Európai Bizottság által tervezett módon, 2012-ig történő megvalósítása “egyelőre nem reális, ezért tesztidőszakot kell bevezetni annak érdekében, hogy a gyakorlati tapasztalatokat fel lehessen használni a program fejlesztésére”. Öt év elteltével pedig felül kell vizsgálni a rendszert a továbbfejlesztés érdekében – véli az EP.
Közös európai referenciakeret a szakképzésben
Az EP a csütörtöki plenáris ülésen 561 igen, 16 nem szavazattal és 10 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Bizottság ajánlását a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének kidolgozásáról is.
A tervezett referenciakeret “segítheti a tagállamokat oktatási rendszerük javításában, az egész életen át tartó tanulás támogatásában, az európai munkaerőpiac integrációjában, valamint a képzés hatékonyságának növelésében, megakadályozva például, hogy az emberek képesítés nélkül hagyják el az iskolarendszert” – áll a Jan Andersson (szocialista, svéd) által készített jelentésben.
Az Európai Bizottság ajánlásai a tagállamokra nézve nem kötelező erejűek, így ez az ajánlás is csak kiegészíti majd a tagállamok nemzeti minőségbiztosítási rendszereit. “A referenciakeret nem írna elő konkrét minőségi rendszert vagy megközelítést, hanem olyan közös elveket, minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és mutatókat fektetne le, amelyek segíthetik a meglévő rendszerek és szolgáltatások értékelését és javítását” – szól a jelentés.
Az EP azt szeretné, ha az ajánlás elfogadását követően legkésőbb két éven belül (nem pedig a Bizottság által javasolt 2010-ig) a tagállamok kidolgoznának egy olyan rendszert, amelynek célja a nemzeti szintű minőségbiztosítási rendszerek javítása. A szakbizottsági képviselők emellett arra kérik a Bizottságot, hogy – a javasolt három év helyett – négyévente nyújtson be jelentést a szerzett tapasztalatokról és szükség esetén végezzen felülvizsgálatot.
Jelentés: Thomas Mann (A6-0424/2008) – Az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET)
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
