Svájc péntektől a schengeni övezet tagja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve megszűnt a szárazföldi határellenőrzés a helvét állam és Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria között.
Majdnem napra pontosan egy évvel a schengeni övezet legutóbbi kibővítése után (akkor a 2004-ben csatlakozott országok közül kilenc – Észtország, Csehország, Litvánia, Magyarország, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia – lépett a schengeni térség tagjai közé), most pénteken újabb országgal, a nem európai uniós tag Svájccal bővült a határok nélküli európai térség. Mindez azt is jelenti, hogy mostantól sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá válik az utazás a jelenlegi Schengen-tagok és Svájc között, emellett a harmadik országok polgárainak mostantól elegendő lesz egyetlen Schengen-vízumot kiváltaniuk, ha a térség területén kívánnak utazni.
A zóna kibővítése nem csak a határrégiók és az idegenforgalom fejlődését vonhatja maga után, de az Európai Bizottság reményei szerint jótékony hatással lesz az infrastrukturális fejlesztésekre is. Svájc már a tényleges belépés előtt rácsatlakozott a Schengeni Információs Rendszerre (SIS), mely egyebek között a keresett és eltűnt személyekről, a visszautasított belépési kérelmekről és az ellopott vagy eltűnt vagyontárgyakról tartalmaz információkat. (A bel- és igazságügyi tanács még novemberben állapította meg, hogy Svájc teljesíti az ehhez szükséges közösségi kritériumokat.)
Az Európai Bizottság pénteken kiadott közleményében egyébként azon meggyőződésének adott hangot, hogy a svájci hatóságok meg fogják hozni az összes lépést annak érdekében, hogy a reptereken az ellenőrzést – a terveknek megfelelően – 2009 márciusában feloldhassák. A testület mindemellett még abban is bízik, hogy a Liechtensteinnel kötött társulási jegyzőkönyvet mihamarabb ratifikálhatják, így a hercegség 2009 végén szintén a schengeni térség tagjává válhat.
Svájc a schengenivel egyidőben csatlakozott a dublini rendszerhez is: ez olyan kritériumokat állít fel, melyek alapján eldönthető, hogy mely tagország felelős egy-egy menekültügyi kérelem vizsgálatára. Ezzel összefüggésben a Bizottság december 3-án módosításokat terjesztett elő a Dublin- és a Eurodac-rendeletekhez: ezek célja a menedékérők védelmének egységesítése, és a dublini rendszer hatékonyabbá tétele.
