A felsőoktatási intézmények vagyongazdálkodását érinti a felsőoktatási törvény legújabb módosítása, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés, 210 igen, 14 nem szavazattal és 151 tartózkodással.
Magyar Bálint a törvénymódosítás céljaként jelölte meg, hogy a magyar felsőoktatás részére a gazdálkodás és a vállalkozás területén ugyanazokat a jogosítványokat és lehetőségeket biztosítsa a jogalkotó, mint amelyekkel versenytársai már rendelkeznek.
A változtatások értelmében az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, az állam nevében átruházhatja. Az értékesítés ingatlan esetében a helyi önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával történhet.
Meghatározott vezetői megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók lesznek, ha azt a szenátus kétharmada támogatja. A rektorok a gondatlanul végzett tevékenységükkel okozott károkért “teljes mértékben” felelősséggel tartoznak ezentúl.
A gazdasági tanácsba a szenátus három vagy négy főt delegál majd, és a szenátus által delegált tagok legalább felének jogász vagy gazdasági végzettséggel kell rendelkeznie. A szenátus által delegált tagok legalább fele nem állhat a felsőoktatási intézmény foglalkoztatásában. A módosítás rögzíti, hogy a gazdasági tanács ülésére a szakszervezeti képviselőt tanácskozási joggal meg kell hívni.
A szenátus dönthet a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosításáról, illetve meghatározott szavazati arány esetén értékesítéséről. A felsőoktatási intézmény saját bevételéből – a költségek teljes körű levonása után – és a tulajdonában lévő vagyonával zárkörű részvénytársaságot, vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthat.
