Az erdőkről, az erdők védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza mindazt a környezet- és természetvédelmi elvárást, amit a fenntartható fejlődés elve megkövetel – mondta az agrárminisztérium államtitkára hétfőn az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában.
Gőgös Zoltán az immár hatodik hazai erdőtörvény megalkotásának szükségességéről azt mondta: a hazai erdők nagyobb hányada nem tekinthető önfenntartó környezeti rendszernek, mivel jelenlegi formájuk több évszázados gazdálkodás során alakult ki, fenntartásuk csak szakszerű erdőgazdálkodás keretében lehetséges.
Az államtitkár kitért arra, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozás után nagyságrendekkel megnövekedett erdőgazdálkodói létszám és a hazai közigazgatási reform együttesen megköveteli az erdészeti igazgatás korszerűsítését. Ennek során szükséges a szolgáltató típusú, ügyfélbarát közigazgatási gyakorlat továbbfejlesztése. Ezt elsősorban az ország erdészeti politikáján alapuló, azt tükröző ágazati jogi szabályozáson keresztül lehet megvalósítani – jegyezte meg.
Gőgös Zoltán közölte: Magyarország területének húsz százalékát erdő borítja, s ez a terület folyamatosan növekszik. Cél a 27 százalék erdőterület elérése – tette hozzá. Az erdőtelepítés indokaként hangsúlyozta, hogy az erdőknek fontos szerepe van a globális felmelegedés elleni küzdelemben, de ugyanilyen fontosak az erdők az árvízi védekezésben, vagy éppen az elsivatagosodás elleni harcban.
Magyarország erdővagyona több tízezer milliárd forint, és ennek 56 százaléka állami tulajdon – közölte Gőgös Zoltán. Évente mintegy hatmillió köbméter fát termelnek ki az erdőkből Magyarországon, így ennek az ágazatnak fontos szerepe van a gazdaságban, a megélhetésben. Több mint százezer ember megélhetését biztosítja az erdő közvetlenül, s mintegy millióan élnek közvetetten az erdőkhöz kapcsolódó ágazatokból.
