A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdai jogerős döntése szerint is kártérítést kénytelen fizetni az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. harminchét magánszemélynek egy pécsi trafóállomás miatt – ezt Hubay Gábor, a magánszemélyek jogi képviselője közölte az MTI-vel.
Az LB a Pécsi Ítélőtábla januári, másodfokú döntését hagyta helyben, amely szerint a cég egy pécsi transzformátorállomásának felépítésével szükségtelenül zavarta a közelben lakókat.
Hubay Gábor az MTI-nek szerdán elmondta: döntés csak arról született, hogy az áramszolgáltatónak kártérítést kell fizetnie, ennek pontos összegéről azonban tovább folytatódik a tárgyalás. A közelben lakók 71 millió forintot és kamatait követelik – tette hozzá az ügyvéd.
Az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 2003-ban a pécsi Engel János utcában 1,4 milliárd forintból, a környéken lakók tiltakozása ellenére, két lakópark között, több háztól mindössze harmincméteres távolságban, nagyfeszültségű transzformátorállomást telepített, amely 2006-ig nem rendelkezett a működéséhez szükséges engedéllyel, azt csak utólag kapta meg.
A Pécsi Ítélőtábla tanácsának januári indoklása szerint a cég terhére azért róható fel a szükségtelen zavarás, mert a közvélekedés az ilyen létesítményekhez egészségkárosító hatást társít, így alkalmas egészségkárosodástól való félelem kiváltására. Ebből a szempontból pedig annak nincs jelentősége, hogy a működése valójában káros-e az egészségre. Ezért azt a bíróság nem is vizsgálta.
A tanácsvezető bíró akkor hozzátette azt is, hogy szakértői vélemények alapján bizonyítható az ingatlanok értékcsökkenése is, hiszen az emberek nem szívesen költöznek ilyen létesítmények közelébe, így a házak nehezen, vagy csak forgalmi értékük alatt értékesíthetők.
Hubay Gábor korábban az MTI-nek azon kérdésére, hogy kártérítés helyett miért nem próbálták elérni az évekig engedély nélküli állomás lebontását, azt mondta, hogy a lakóknak nem volt elég pénzük az ehhez szükséges fellebbezések költségeinek előteremtésére.
Szakemberek szerint a jogerős ítélet precedensértékű lehet a Tubesre tervezett katonai lokátorral kapcsolatban. A radarellenes civilek ugyanis arra készülnek, ha az állomás az akaratuk ellenére mégis felépül, segítik a környéken lakókat, hogy kártérítési pereket indíthassanak az állam, illetve a Honvédelmi Minisztérium ellen.
