Ha ez az ára a Lisszaboni Szerződés jóváhagyásának, José Manuel Barroso nem lát problémát abban, hogy a jövőben is legyen minden tagállamnak képviselője az Európai Bizottságban. Az EU végrehajtó testületének feje szerint az Unió az utóbbi évek legfontosabb csúcstalálkozója elé néz csütörtökön és pénteken, amikor a klímacsomagról és a gazdaságélénkítő tervről döntenek a tagállamok vezetői.
Az Európai Bizottság elnöke kedden a BruxInfo kérdésére újfent megerősítette, hogy a Brüsszel által javasolt, GDP-arányosan 1,5 százalékos fiskális ösztönző csomag uniós cél, nem pedig az egyes tagállamoktól elvárt erőfeszítés. Egyes tagállamok – köztük hazánk – azért vonakodnak zöld jelzést adni a francia elnökség által a csúcsra előkészített szövegtervezet vonatkozó részének, mert az „legalább 1,5 százalékos” (körülbelül 200 milliárd euró értékű) vállalásról szól, mintegy azt sugallva, hogy az egyes tagállamokkal szemben is ekkora lenne az elvárás, ráadásul a Bizottság által javasoltnál még nagyobb mértékben. José Manuel Barroso azonban megerősítette a BruxInfónak, hogy az olyan szűk költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamoktól, mint az IMF, a Világbank és az EU pénzügyi támogatásában részesülő Magyarország, nem várnak el erőn felüli hozzájárulást a csomaghoz, ami az összes tagállami intézkedés eredője kell, hogy legyen.
A Bizottság elnöke keddi sajtóértekezletén azt is közölte, hogy a csütörtöki-pénteki csúcson a maga részéről ragaszkodni fog az 1,5 százalékos értékhez. A Bizottság elnöke arra számít, hogy a gazdasági helyzet rosszabbodásával a tagállamok jövőre maguktól rájönnek majd arra, hogy még ez a csomag sem elég és további intézkedéseket hoznak majd a gazdaság tespedtségből való felrázása érdekében. Barroso amellett is kitart, hogy az EU-büdzsé fel nem használt forrásaiból – csak idén 5 milliárd euró – olyan infrastruktúra-fejlesztési, energiahatékonyságot növelő és a megújuló energiaforrások elterjedését elősegítő beruházásokra költsenek, amelyek hozzájárulhatnak munkahelyek megtartásához és újak teremtéséhez. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai csomag nagyban hasonlít a Barack Obama által beharangozotthoz, ezért azt szorgalmazta, hogy az új amerikai kormányzat hivatalba lépése után kezdődjenek egyeztetések a két élénkítő csomag összekapcsolásáról, amiről az április 2-án Londonban esedékes következő G20-as csúcson lehetne megállapodás.
A Bizottság feje szerint az Európai Unió hitelességének megőrzése forog kockán, ha most nem sikerül nyélbe ütni azt az egyedülállóan ambiciózus CO2-kibocsátás csökkentési csomagot, amivel az EU példát mutathat az egész világnak a klímavédelem terén. Leszögezte, hogy a csomag alapját képező 3-szor 20-as célkitűzés nem megkérdőjelezhető. Barroso elismerte, hogy a csúcs előtt az egyik legfogósabb vitapontnak a közösség szegényebb tagjaival szembeni szolidaritás és a csomag végrehajtásából fakadó költségek méltányos elosztása számít. Ezzel együtt úgy vélte, hogy a Bizottság eredeti javaslata figyelembe vette a szegények szempontjait, amelyek máskülönben „kétszer annyit fizettek volna, mint a gazdagabb országok”. Külön felhívta a figyelmet arra a javaslatra, hogy az árverési kibocsátási kvóták 10 százalékát az egy főre eső GDP alapján újraosztanák a tagállamok között, igaz arra már nem válaszolt, hogyan érvényesül a szolidaritás, ha az aukciós kvóták száma a különböző derogációk következtében csökken.
„Ez lesz az utóbbi évek legfontosabb európai uniós csúcstalálkozója, de hivatalba lépésem óta minden kétséget kizáróan a legnagyobb jelentőségű. Egy igazi vizsga Európa számára, hogy képes lesz-e megfelelni az elvárásoknak, amelyeket polgárai támasztanak vele szemben” – mondta.
José Manuel Barroso a maga részéről elfogadhatónak tartja, hogy a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel ellentétben az Európai Bizottság létszáma a jövőben is azonos legyen a tagállamok létszámával, ha ez az ára annak, hogy az írek jóváhagyják a dokumentumot. „Ha ez nagyon fontos Írország számára, akkor én kész vagyok támogatni” – közölte, hozzátéve, hogy a tagállamok jogos igényének tartja, hogy „valamilyen formában képviselve legyenek a testületben”. Az elnök a maga részéről úgy véli, hogy 27-tagú Bizottság képes ugyanolyan, ha nem még nagyobb hatékonysággal működni, mint egy létszámában kisebb testület.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden jel szerint a nyári EP-választásokat még a Nizzai Szerződés szabályai alapján rendezik. Barroso nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy Bizottsága mandátumát – ami jövő év november 1-jén járna le – „néhány héttel, esetleg egy-két hónappal” meghosszabbítsák, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy mindez egyfajta jogi „limbóban”, egyszerre két szerződés alkalmazásával, vagy – ami még rosszabb – szerződéseken kívül történjen.
