Az öt évvel ezelőtt hozott közbeszerzési törvény hétfőn elfogadott újabb módosító csomagja az ajánlatkérők kötelezettségévé teszi az olyan ajánlatok érvénytelenítését, amelyek nem adnak fedezetet az ágazatban szokásos munkabérekre és azok közterheire.
Új fogalmakat is bevezet a módosítás. Ilyen például az erőforrást nyújtó szervezet, amely nem alvállalkozó, csak erőforrást biztosít a nyertes vállalkozónak. Az erőforrást negatív megközelítésben definiálja a törvény: nem lehet erőforrás az, ami a pénzügyi-, gazdasági- és műszaki alkalmasság igazolásához szükséges. (Az ajánlatkérők például a műszaki alkalmasság körében elő szokták írni, hogy milyen gépekkel, berendezésekkel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek.)
Új fogalomként került be a törvénybe a közmegrendelés is. Ez olyan kortárs képző-, illetve iparművészeti alkotás megrendelését jelenti, amely egy építési beruházással összefügg, illetve az új épületbe kerül. A közmegrendelést a miniszterelnökség és a minisztériumok költségvetési fejezeteibe tartozó költségvetési szervek adhatják fel.
Javul a közbeszerzés nyilvánossága is. Az ajánlatkérőknek meghatározott információkat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és a saját honlapjukon is közzé kell tenniük. Ilyen a közbeszerzést indító hirdetmény, az eredményről – vagy eredménytelenségről – szóló tájékoztató, a szerződés megkötése, illetve módosítása, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata, továbbá a bíróság ítélete.
Amennyiben az ajánlatkérő az eljárás során a versenytörvény megsértését észleli, illetve alapos okkal feltételezi a jogsértést, ezt jeleznie kell a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Sok terhet vesz le az ajánlattevők válláról az az új szabály, amely minimalizálja az igazolások számát. A jövőben az ajánlatkérők nem kérhetik azon adatok, tények igazolását, amelyhez maguk is hozzájuthatnak a közhiteles elektronikus nyilvántartásokból. Ezekből a nyilvántartásokból az ajánlatkérők ingyen hívhatják le az adatokat.
A jövőben nem csak a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozókat, hanem az ennél kisebb mértékben közreműködőket is meg kell jelölni az ajánlatban. Egyúttal közölni kell azt is, hogy a közbeszerzés mely részében működnek közre. Szintén meg kell jelölni az erőforrást nyújtó szervezeteket is.
A hiánypótlás csak a formai problémák kiküszöbölésére engedélyezett. Így például az ajánlattevő alkalmasságának megállapításához szükséges iratok pótolhatók, illetve ha kevesebb példányban adta be az ajánlattevő az ajánlatát, azt is lehet utólag pótolni.
Új szabály az is, hogy ha kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatást tartalmaz az ajánlat, akkor az ajánlatkérő köteles arra – írásbeli – magyarázatot kérni. Az ágazatban szokásos bérek és anyagköltségek számítanak “normál” szintnek, a bírói gyakorlat a 30 százalékos, vagy annál nagyobb eltérést tartja kirívónak. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattevő indoklását nem tartja a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, akkor köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot. Különösen ilyen az az ajánlat, amely nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, a kollektív- illetve az ágazati kollektív szerződésben foglalt munkabérre, illetve annak közterheire.
Az eljárás érvénytelenségi okai közé bekerült az, amikor csak egy ajánlat érkezik. Ekkor az ajánlatkérő dönti el, hogy elfogadja-e, vagy pedig érvénytelennek nyilvánítja az eljárást. Viszont eredménytelen az eljárás akkor, ha több ajánlat érkezett, de közülük csak egy volt érvényes. Az eredménytelen eljárást követő új eljárásban viszont már az egyetlen érvényes ajánlatot is el lehet fogadni.
