Senkinek nincs alanyi joga kölcsön felvételére és egy hitelintézet sem köteles bárkinek bármilyen kölcsönt adni. Törvénnyel kell korlátozni az egyoldalú szerződésmódosításokat. Javítani kell az ügyfelek pénzügyi ismereteit, vissza kell szorítani a magas kamatú gyorskölcsönöket és az uzsorahiteleket. Létre kell hozni a jogviták rendezésének hatékony fórumát. Be kellene vezeti a magáncsőd intézményét. Az ombudsman összegezte pénzügyi vizsgálatai megállapításait, javaslatait.
Szabó Máté nem tudja elfogadni a bankoknak azt az érvét, hogy azért nem indokolt a fogyasztói jogok erősítését indítványozó, korábbi ombudsmani kezdeményezés, mert az ügyfelek esetenként megtévesztik a pénzintézeteket. Az országgyűlési biztos viszont egyetért azzal a megállapítással, hogy a problémák jelentős részét a banki ügyfelek pénzügyi ismereteinek hiánya okozza. Sok ügyfélnek nehézséget okoz, hogy megértse egyes banki szolgáltatások működését, feltételeit és kockázatait. Az ombudsman az állam, az oktatási rendszer, valamint a pénzügyi szolgáltatók közös feladatának tartja az ilyen ismeretek javítását, amire a bankrendszer egyébként nyitottnak mutatkozik.
A tisztességes eljárás és a jogbiztonság érvényesülése szükségessé tenné, hogy törvény szabályozza és korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét – a banki önszabályozás pedig a törvény alkalmazásának részleteit tartalmazhatná – véli az ombudsman. Az emberhez méltó élet megköveteli a személyes, gazdasági és politikai jogok tiszteletét. A pénzügyi intézmények tevékenységükkel nem gátolhatják az egyén és a társadalom fejlődését. Ebből következik a felelős hitelezés követelménye is, amit az egyes hitelbírálati eljárásokban a jogszabályi és belső szabályzatok szerint hozott, ám egyúttal szükségszerűen szubjektív döntéseknél is szem előtt kell tartani.
Szabó Máté nem tudja elfogadni, hogy az ingatlanfedezetű hitelezés gyakorlatában – a végrehajtási eljárásban – az adós lakóingatlanának kikiáltási árát a becsérték 50%-ában határozzák meg. A hitelezők arra hivatkoznak, hogy ha ennél magasabb lenne a becsérték, esetleg számos ingatlant nem lehetne értékesíteni. A biztos megfordítaná a folyamatot: álláspontja szerint az ingatlan értékesíthetőségét nem a végrehajtás, hanem a hitel engedélyezéséről szóló döntés során kell figyelembe venni.
Az ingatlanpiac pangása miatt egyes bankok nem minden településen fogadnak el fedezetként ingatlanokat. Az ombudsman rámutatott arra, hogy recessziós időszakban a pénzügyi intézmények a saját és betéteseik érdekeit védve jóval szigorúbb feltételek mellett helyezik ki forrásaikat. Senkinek nincs alanyi joga kölcsön felvételére, és egy hitelintézetnek sincs kötelezettsége kölcsön folyósítására. Abból tehát, hogy egyes településeken az ingatlanokat fedezetként nem fogadják el, önmagában nem állapítható meg, hogy az érintett hitelintézetek jogaikat azok társadalmi rendeltetésének megfelelően, vagy azzal ellentétesen gyakorolják-e. Amennyiben az indokok valósak és megalapozottak, a bank eljárása pedig nem utal indokolatlan hátrányos megkülönböztetésre, akkor e gyakorlat önmagában nem kifogásolható. Minden hitelintézet köteles ugyanis felelősen gazdálkodni a betétesek pénzével, és ugyanez érvényes források kihelyezésére is.
Az országgyűlési biztos nem is egy jelentésében hívta fel a figyelmet arra, hogy egyre többen vesznek fel magas hiteldíjú gyorskölcsönöket. A szolgáltatás azt az illúziót kelti, hogy gyógyír lehet a pénzügyi nehézségekre. A biztos szerint a legális és az illegális uzsora nem megoldás, az egyén és a társadalom számára csapdahelyzetet teremt. Ezért elengedhetetlennek tartja, hogy az illetékes állami intézmények érdemi lépéseket tegyenek mind a legálisnak tekintett magas hiteldíjú gyorskölcsönök, mind az illegális uzsorakölcsönök visszaszorítására.
A biztos legutóbbi jelentésében sürgette egy olyan alternatív vitarendezési fórumrendszer létrehozását, amely gyorsan és hatékonyan lenne képes intézni a kisebb összegű pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő jogvitákat. A biztos, a bankok, és az érintett minisztériumok egybehangzó álláspontja szerint a jelenleg működő békéltető testületek nem felelnek meg ennek a követelménynek.
Végül a magáncsőd intézményével kapcsolatban Szabó Máté sürgette, hogy mielőbb vezessék be ezt az intézményt hazánkban is. A magáncsőd érdemi védelmet adna a fizetésképtelenné vált embereknek. Ugyanakkor viszont az új szabályozással el kell kerülni, hogy a lehetőséggel visszaélve bárki is indokolatlanul megszabadulhasson pénzügyi kötelezettségeitől.
