Kétnapos tudományos konferencia kezdődött az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulója alkalmából pénteken Budapesten a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében.
Az emberi jogok gyökere abban a méltóságban keresendő, amely minden embert megillet. Ez a méltóság az emberi élettől elválaszthatatlan, minden személy számára azonos. Az emberi jogok végső forrása nem az emberi lények puszta akaratában, nem az állam létezésében, nem a közhatalmakban keresendő, hanem magában az emberben, és teremtőjében, az Istenben – mondta Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek Az emberi jogok és a jog címmel rendezett tanácskozáson.
Megnyitó beszédében hangsúlyozta: a katolikus egyház mindig hirdette és védelmezte az általános emberi jogokat, még ha azok nem is voltak kodifikálva.
Amikor az egyház az emberi jogokról beszél, a lelket adja a joghoz, és ezzel teszi igazán emberivé – fűzte hozzá.
Paskai László emlékeztetett: az ENSZ közgyűlése 60 évvel ezelőtt, 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Mayer Mihály pécsi püspök, a Iustitia et Pax Bizottság elnöke azt mondta, az emberi jogok és a jog kapcsolata lehet párhuzamos, a jog erősítheti a kapcsolatot, vagy ideológiai befolyással szétzúzhatja az emberi jogokat.
Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselője azt mondta: Isten képmásai vagyunk, ezért nekünk embereknek van egy sajátos méltóságunk. Ezt a méltóságot tiszteletben kell tartani és ki kell állni érte – hangsúlyozta.
Hans Kaiser szólt arról is, a “speciális magyar helyzetben” el lehetne gondolkodni azon, hogy valamiféle új társadalmi szerződést kellene kifejleszteni, amely tudatosítaná: végső soron egymásra vagyunk utalva, egymást egészítjük ki, és, hogy “a társadalom egyik része sem köteles a társadalom másik részének a feladatait megoldani, hanem ez egy olyan társadalom, ahol mindenkinek tennie kell valamint, ez egy olyan társadalom, amelyben érdemes élni”.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: az emberi jogok kérdése a nemzetközi jogrendszer állandó vitatémája. Az ehhez kapcsolódó tapasztalatok meglehetősen ellentmondásosak: az emberi jogi védelem nemzetközi mércéi változnak, az emberi jogokat különböző kultúrák, ideológiák függvényében eltérően értékelik, valamint az emberi jogok védelmének eléggé változatosak a politikai következményei – fűzte hozzá.
