Az előzetes várakozásokkal szemben a távközlési minisztereknek közös nevezőre sikerült jutniuk a harmadik távközlési csomagról november 27-én, s így megmaradt rá az esély, hogy jövőre megszülessen a végleges megállapodás az uniós intézmények közt – közölte az ülés után Luc Chatel, francia ipari- és fogyasztóvédelmi államtitkár.
Annak ellenére, hogy előzőleg tagországi diplomaták még kevés esélyt láttak a megállapodásra – és így a távközlési csomag még az EP és a jelenlegi Bizottság mandátumának jövő évi lejárta előtt történő elfogadására -, a Huszonhetek miniszterei november 27-én megállapodtak egy közös tanácsi szövegről. Most tehát az eredeti terveknek megfelelően a Tanács, a Bizottság és az EP saját szövegeivel ütközeti majd a folytatódó tárgyalások során az álláspontját.
A megállapodás után tartott sajtótájékoztatón Vivien Reding távközlési biztos úgy nyilatkozott, hogy a csomag megszületése szempontjából sorsdöntő a megállapodás, noha a tagállamok szövege kevésbé ambiciózus szerinte, mint a Bizottságé, melynek második módosított változatát az EP első olvasatának figyelembevételével, november elején tették közzé. A BruxInfónak nyilatkozó szakértők szerint a távközlési csomag kapcsán a leglényegesebb elmozdulás a tagállamok részéről, hogy nem utasítják el egészében az iparág szabályozásának reformját, miközben világosan a Bizottság tudtára adták, hogy nem kérnek a felülről vezérelt piacszabályozásból, megtartják maguknak a végső szó jogát.
A tárgyalásokon Magyarországot képviselő Csepi Lajos államtitkár szerint a Bizottság által javasolt, erős jogosítványokkal és vétójoggal felruházott európai távközlési csúcsszerv helyett a tagállamok miniszterei a megszületendő uniós távközlési szervet a nemzeti hatóságok szoros együttműködéseként képzelik el, mely azonban nem rendelkezne a Reding által pártolt vétójoggal. „A Tanács egy tanácsadó szervezetet szeretne, amely nem hozna kötelező határozatokat, mely elképzelés a magyar kormány számára támogatható, ám Magyarország is azon államok táborát erősíti, amelyek azt szeretnék, ha az új szervezet nem a belga jog alapján jönne létre, hanem egy európai intézményként” – tette hozzá Csepi.
