A svéd parlament csütörtök éjszaka elsöprő többséggel ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Az írek mellett még a csehek, a lengyelek és a németek ratifikációs eljárása nem fejeződött be. A cseh alkotmánybíróság ítélete keddre várható.
A Lisszaboni Szerződést csütörtök éjszaka 243-39-13 arányban ratifikálta a svéd parlament, a Riksdag (54 képviselő nem vett részt a voksoláson). Cecilia Malmström svéd EU-miniszter a plenáris vitában kifejtette: Svédország egyike azoknak az országoknak, amelyek a legtöbbet veszíthetik befolyásukból, ha nem lép életbe a Lisszaboni Szerződés (utalva ezzel arra, hogy a Nizzai Szerződés értelmében Svédország parlamenti képviselői helyeket fog veszíteni az EP-ben). Svédország a 23. tagállam, amely zöld utat engedett a Szerződésnek. Az EUobserver szerint a Lisszaboni Szerződés ellen tüntetők kis csoportja a dublini svéd nagykövetség előtt azt mondta: az ír kormánynak közölnie kellett volna a svédekkel, hogy a dokumentum halott.
Írországban június 12-én mondtak nemet a reformszerződésre, s a dublini kormány a tervek szerint az uniós vezetők decemberi csúcstalálkozóján terjeszti elő elképzeléseit a „hogyan tovább”-ról. Az Irish Times legutóbb arról cikkezett, hogy Írországban a „nem”-tábor hívei kijelentették: egy második referendum kiírása a Lisszaboni Szerződésről alkotmányellenes lenne, és egy efféle javaslatot biztosan megtámadnának a bíróságon. Anthony Coughlan, a Nemzeti Platform vezetője ugyanis biztos benne, hogy az ír kormány – változatlan formában – ismét népszavazásra fogja bocsátani a dokumentumot.
Micheal Martin ír külügyminiszter néhány napja jelezte, hogy még a decemberi csúcs előtt, azaz néhány héten belül dönteni fognak arról, hogy tartanak-e még egy népszavazást a Lisszaboni Szerződésről. José Manuel Barroso bizottsági elnök – aki egyébként üdvözölte a svéd szavazás végeredményét – Dublinnak címezve mondanivalóját kiemelte: nagy várakozással tekint a decemberi csúcs elé, amikor is az ír kormány felfedi kártyáit a jövőt illetően.
Csehországban még mindig az alkotmánybíróság döntésére várnak (ez kedden várható), s csak ezt követően folytatódhat a parlamenti ratifikáció. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök a Mlada fronta Dnes csütörtöki számában megjelent cikkében azt hangsúlyozta, hogy országa előtt lényegében kétféle választási lehetőség áll: vagy ratifikálja a Lisszaboni Szerződést, vagy ismét Moszkva vazallusává válik. Szerinte a ratifikáció az ára annak, hogy Csehország részese az euroatlanti övezetnek. A cseh kormányfő szerint az EU szabályokat fektetett le, melyekkel lehet egyet nem érteni, de ezek a szabályok olyan övezetet hoztak létre, ahol az instabilitás évszázadai után szilárd rend és biztonság tapasztalható. Topolánek azt is mondta, hogy az EU – a NATO-hoz hasonlóan – gátat szabhat Moszkva hatalmi ambícióinak.
Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter mindeközben az osztrák Der Standardnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Václav Klaus cseh államfő nincs teljesen tisztában az EU realitásával. (Az euroszkeptikusként ismert Klaus a júniusi ír népszavazás után halottnak nyilvánította a Lisszaboni Szerződést, közelmúltbeli írországi útján pedig támogatásáról biztosította a „nem”-kampány vezetőit, amit a dublini kormány az ír belpolitikába való beavatkozásnak tekintett – a szerk.) Schwarzenberg az interjúban igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, melyek szerint Prága nem fogja ratifikálni a reformszerződést, s úgy vélte: Írország az egyetlen, amely ellene van a dokumentumnak, ám ezzel a problémával az íreknek maguknak kell megküzdeniük.
Németországban már a parlament mindkét háza áldását adta a dokumentumra, s az államfő már aláírta a ratifikációs törvényt is. A megerősítő okmányt addig azonban nem írja alá, míg az alkotmánybíróság nem dönt arról, összeegyeztethető-e Lisszaboni Szerződés a német alkotmánnyal. A taláros testület ítélete 2009 elején esedékes.
Lengyelországban az államfő addig nem hajlandó aláírni a megerősítő okiratot, amíg az írek nem adják áldásukat a Szerződésre. Lech Kaczynski ugyanakkor pénteken azt ígérte, hogy országa nem fogja megakadályozni a folyamatot. „Lengyelország nem lesz a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának kerékkötője. Ígéretet tettem erre Sarkozy (francia) elnöknek, és megtartom az ígéretemet” – hangsúlyozta egy nyilatkozatában a lengyel államfő.
A ratifikáció állását az alábbi oldalon lehet nyomon követni:
http://europa.eu/…index_hu.htm
