Belgrád visszavág Horvátországnak a népirtás vádja miatt, és ugyancsak bepereli szomszédját a hágai Nemzetközi Bíróságon. A pereskedésnek elsősorban a horvátországi szerbek látják kárát.
Horvátország nem fogadta el a Szerbia által felkínált békejobbot, hanem a pereskedést választotta, ezért az ország kénytelen megvédeni érdekeit – indokolta meg Vuk Jeremic külügyminiszter kormánya döntését, hogy beperelik a szomszéd államot az 1995-ös Vihar hadművelet idején a szerb lakosság elleni etnikai tisztogatásért, amit Belgrád genocídiumnak minősít. A külügyminiszter szerint Zágráb többször is elutasította azt az ajánlatot, hogy a múltidézés helyett az európai jövő felé forduljanak, ám ugyanakkor arra sem volt hajlandó, hogy szembenézzen a negyedmilliónyi szerb lakos elüldözésének tényével. Szerbia a nemzetközi bíróságtól kéri majd, hogy a közelmúlt eseményein túl vizsgálja meg a horvátországi szerbek sérelmére a második világháború idején elkövetett gaztetteket is.
A Cvetkovic-kormány a közhangulatot követve eleget tett a pártok többsége követelésének, hogy adjanak kemény választ a horvát vádakra. Egyedül az ellenzéki Liberális Demokrata Párt nem támogatta a lépést, sürgetve a szomszédos államok iránti politika felülvizsgálását. A horvátországi szerbek képviselőit ugyancsak aggodalommal töltik el a fejlemények, hiszen a pereskedésnek ők lehetnek az igazi kárvallottai. Milorad Pupovac, a szerbek egyik vezetője (és a zágrábi kormány tagja) úgy látja, hogy hamarosan megtorpan a két ország kapcsolatainak fejlődése, és lelassulhat uniós felzárkózásuk folyamata is.
