Vizsgálatot indított a Pénzügyminisztérium (PM) egyik rendelete ügyében Jóri András adatvédelmi biztos; a rendelet szerint novembertől az APEH-nél csak azzal a személlyel létesíthető közszolgálati jogviszony az adathozzáférés szempontjából védett munkakörökben, aki részt vett pszichikai alkalmassági vizsgálaton, és akinek az intelligencia hányadosa (IQ) nem alacsonyabb 90-nél.
Jóri András csütörtökön – beiktatása utáni első sajtóbeszélgetésén – újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a PM-rendeletnek formai és tartalmi hibái vannak. A vizsgálat azt igyekszik feltárni, hogy a rendelet hol sérti az alkotmányt és milyen intézkedéseket kell tenni.
A személyes adatokhoz fűződő jog alapjog, amelyek korlátozását csak törvényben lehet jogszerűen elrendelni – hangsúlyozta Jóri András. A pszichiátriai vizsgálat tulajdonképpen “elrendelés” alapján történik, noha a jogszabályban az szerepel, hogy a részvétel önkéntes, ám aki nem esik át a vizsgálaton, az a gyakorlatban nem dolgozhat az APEH-nél – jegyezte meg.
Mivel jogszabályban elrendelt adatkezelésről van szó, az adatkezelés részletes szabályait nem lehet rendeletben rögzíteni – magyarázta. Jóri András szerint az elképzelhető, hogy az adatkezelés legfontosabb kérdéseit törvényi szinten szabályozzák és a törvény meghatározza, mely további jelentéktelen részletkérdéseket – mint például az űrlap tartalma – lehet rendeletben szabályozni.
A rendelettel kapcsolatban az adatvédelmi biztos azt is kifogásolja, hogy bár a törvény szerint minden, a személyes adatok kezelését érintő jogszabály-tervezetet be kellene mutatni véleményezésre az adatvédelmi biztosnak, ezt a PM elmulasztotta.
Jóri András nehezményezte azt is, hogy a rendelet indokolatlanul széles körben ír elő adatkezelést. A rendelet melléklete szerint “egy webszerkesztő, egy webfejlesztő is belefér ebbe”, de – mint mondta – nem lehet tudni, pontosan milyen okból.
Megjegyezte: azt el tudja képzelni, hogy az állami szférában – és bizonyos esetekben a közszolgálatban – indokolt egy szélesebb személyiség-vizsgálat. “Vannak ilyen kritikus, tényleg 24 órás, teljes pszichikai stabilitást igénylő területek, de az, hogy valaki az APEH-nél webfejlesztő, az nem ilyen” – jelentette ki.
Emellett Jóri András szerint a rendelet “egészen abszurd módon” kizáró okként jelöli meg, ha valaki pszichiátriai kezelés alatt áll. Az adatvédelmi biztos szerint a munkáltató ezt az adatot nem tudja beszerezni, nincs a rendeletben szabályozva, hogyan tehetné azt meg. “De, ha benne is lenne, aggályos lenne” – fűzte hozzá.
“Ezen kívül maga az, hogy valaki pszichiátriai kezelés alatt áll, (…) rendkívül széles esetkör” – mondta, emlékeztetve, ide tartozik például az, ha valaki egy családi tragédia után elmegy a klinikára, mert reaktív depressziója van. Ez mindenkivel előfordulhat – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs definiálva a fogalom. Annak, hogy valaki pszichiátriai kezelés alatt áll, “nem lehet köze ahhoz, hogy valaki egy közigazgatási szervnél webfejlesztőként működjön, abban biztos vagyok” – fűzte hozzá.
