Sólyom László köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak (Ab) az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt – közölte az államfő hivatala szerdán az MTI-vel. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint az államfő osztotta pártja aggályait. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését és várja az Alkotmánybíróság állásfoglalását – mondta a hírre reagálva Dékány András, a tárca szóvivője.
Az Országgyűlés október 20-án 205 igen, 163 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett, az ellenzék és a kormányoldal közötti parázs vita után fogadta el az új, egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az SPS-t.
Az elnöki hivatal közleménye emlékeztet: az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény a közösségi agrártámogatás igénybe vételére jogosító önálló vagyoni értékű jogot ad a mezőgazdasági termelőknek. Ennek során jelentősebb támogatási jogosultságot kapnak azok a termelők, akik 2006-ban akár tulajdonosként, akár haszonbérlőként már támogatásban részesültek.
Az államfő álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti. Sólyom László úgy látja, ez önmagában nem szükségszerűen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, ami sérti a jogbiztonságot – szerepel a közleményben.
Aggályosnak találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra, vagy szereztek új termőterületet.
A kormány szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket. Ezzel érvelt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a témáról rendezett parlamenti vitanapon.
Az agrártárca szerint az SPS mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Az SPS-jogosultság növeli a föld értékét, amivel a 2011-es földpiaci nyitás után a külföldi befektetők is számolnak majd. A támogatási rendszerben a nemzeti tartalék képzésével rendezhető a fiatal gazdák és a mezőgazdasági termelésbe újonnan belépők helyzete is.
A támogatók úgy vélik, az SPS-sel a fogyasztók is jól járnak, mert biztonságosabb, egészségesebb és olcsóbb mezőgazdasági termékekhez jutnak hozzá.
Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerdán azt mondta, az államfő osztotta azokat az aggályokat, amelyekről a törvény elfogadása után tájékoztatta őt.
Font Sándor hangsúlyozta: a törvény sérti a földtulajdonosokat, akik egy átmeneti időszakban vásároltak termőföldet, és megfosztják őket a föld után járó földalapú támogatástól, azaz a vagyonuk feletti rendelkezési jogtól.
A törvény október 20-ai záróvitájában ellenzéki össztűz zúdult a kormányoldalra, illetve a jelen lévő Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre a rendszer bevezetése miatt.
A Fidesz-KDNP képviselői szerint a kormány és a szocialisták a globális tőke érdekeit képviselik. Több fideszes és kereszténydemokrata politikus a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését és várja az Alkotmánybíróság állásfoglalását – mondta Dékány András, a tárca szóvivője, arra reagálva, hogy az államfő véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt.
A szóvivő hozzátette, hogy a kormány az Ab döntésének szellemében fog eljárni.
