Az Európai Parlament delegációja Prágában próbálta rávenni a cseh vezetést a Lisszaboni Szerződés mielőbbi ratifikációjára, miután kiderült, hogy az alkotmánybíróság elhalasztotta döntését Szerződés alkotmányossági vizsgálatával kapcsolatban.
Miután a cseh képviselőház tavasszal jóváhagyta a szerződést, a konzervatív Polgári Demokratikus Párt (ODS) képviselőinek javaslatára a szenátus az alkotmánybíróság elé utalta a dokumentumot, annak megvizsgálására, nincs-e ellentétben a cseh alkotmánnyal. A döntést eredeti tervek szerint november 10-én ismertetette volna a testület, de ezt nemrég elhalasztotta november 25-re. Az alkotmánybíróság döntésének húzódása miatt lehet, hogy Prága elnöksége megkezdéséig nem ratifikálja a dokumentumot, ami meglehetősen nehéz helyzetbe hozhatja a prágai kormányt, melynek egyik legfontosabb feladata a ratifikációs folyamat továbbvitele lenne.
Andrew Duff, brit EP-képviselő véleménye szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a cseh elnökségnek kulcsfontosságú szerepet kellene játszania az „ír nem” problémájának megoldásában, ám ehelyett ő maga is a probléma részévé válik. Duff hozzátette: a szerződés ratifikálásának hiányában felbomolhat az EU egysége, kihagyva az íreket és a cseheket a további együttműködés bizonyos területeiből.
Bizonyos képviselők már most arról beszélnek, hogy a szerződés ratifikációjának hiányában a hat legnagyobb tagállamra kellene korlátozni az EU soros elnökségének betöltését.
Václav Klaus, a csehek hírhedten euroszkeptikus elnöke korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy nem tulajdonít jelentőséget országa soros elnökségének. Az alkotmánybírósági döntés elhalasztása számos EP-képviselő szerint Klausnak és a konzervatív képviselőknek köszönhető. Ingo Friedrich, német EP-képviselő a cseh belpolitikai bizonytalanságra utalva már október végén felvetette, hogy Prágának át kellene adni a soros elnökségét Svédországnak.
