Nem bűncselekmény, ha a szabadon lévő vádlott távozik az ítélethirdetésről – mondta az MTI kérdésére hétfőn Tóth Mihály büntetőjogász, aki azt is hozzátette, hogy ő ilyen esetről a magyar bírósági gyakorlatban még nem hallott.
Az olimpiai bajnok Farkas Péter és testvérének pere hétfőn fejeződött be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A bíróság bűnösnek mondta ki őket kábítószerrel visszaélés miatt. Farkas Péter első fokon öt év fegyházat kapott, testvérét, Károlyt hét év fegyházra ítélték. A többórás ítélethirdetést a testvérpár azonban nem várta meg, így a bíróság elfogatóparancsot adott ki ellenük.
Tóth Mihály egyetemi tanár elmondta: fogolyszökést csak a hatóságok őrizetében lévő személy követhet el, így például előzetes letartóztatásban lévő vagy jogerősen elítélt, szabadlábon lévő azonban nem.
A bírói gyakorlat az, hogy ha egy első fokú ítélet kiszabásánál várhatóan előzetes letartóztatást kell elrendelni – például azért, mert a büntetés hossza miatt tartani kell a szökéstől, elrejtőzéstől -, akkor a bíróság a határozathozatal végén a büntetés-végrehajtás segítségét kéri, hogy a letartóztatást nyomban foganatosítani lehessen – magyarázta a szakember.
Tóth Mihály szerint Farkas Péter és társai ügyében nem kifogásolható az, ami az eddigi sajtóhírekből ismert, hogy tudniillik Farkas Károly rosszulléte miatt szünetet rendelt el a bíró. Ekkor veszett nyoma Farkas Péter testvérének.
Azonban az, hogy az ítélethirdetés közben a második szünet elrendelésekor sem ügyeltek a vádlottakra, és így Farkas Péter is távozhatott, már nem kellő körültekintésről tanúskodik Tóth Mihály szerint.
Ugyanakkor a szakember hozzátette azt is: olyanról már hallott, hogy vádlott nem jelent meg az ítélethirdetésen, vagy utána távozott, illetve nem vonult be a börtönbe jogerős büntetése letöltésére, de hogy ítélethirdetés közben tűnjön el, az szinte példátlan a magyar igazságszolgáltatás történetében, így nem is igazán róható fel az ügyben eljáró bírónak.
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezi az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál és az ügyvédi kamaránál, hogy a konkrét ügy történéseit mind a bíróság tevékenysége, mind ügyvédetikai szempontból vizsgálják meg, és a tanulságokat levonva tegyenek javaslatokat, intézkedéseket annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás és a büntetések végrehajtása alól súlyos bűncselekményt elkövetők ne vonhassák ki magukat – hangsúlyozta a szaktárca közleménye.
