Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszerének ellenőrzését a 2007. évben megújított, teljesítmény-ellenőrzési elemekkel kiegészített ellenőrzési program alapján folytatja a 2008. évben. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelen-tősége a hiányzó bevételi források pótlásában, felkészült-e a szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra, valamint az Önkormányzat kialakította-e és megbízhatóan működtette-e a gazdálkodás belső kontrolljait, a feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés. Utóellenőrzés alapján értékeltük, hogy az Önkormányzatnál megfelelően hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait.
Az Önkormányzat a 2005-2008. évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát nem biztosította, évről-évre növekvő összegű költségvetési hiányt tervezett. A költségvetés teljesítése során a 2005. évben költségvetési többletet értek el, míg a 2006-2007. években a tervezettől alacsonyabb összegű pénzügyi hiánnyal zárták az évet. A pénzügyi hiány finanszírozásához az Önkormányzat a 2006. évben felhalmozási célú hitelt vett fel, a 2007. évben működési célú kötvényt bocsátott ki, az évközi likviditás biztosítása céljából a 2005-2007. években folyószámla és munkabér hitelt vett igénybe.
Az Önkormányzat a belső szabályozottság és szervezettség terén összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására, mivel a pályázat nyilvántartás vezetésének felelősét nem jelölték ki, az információszolgáltatási kötelezettséget nem írták elő, valamint a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és lebonyolítás eljárási rendjét nem határozták meg. Az Önkormányzat a gazdálkodási, támogatási adatokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségének nem tett eleget.
Az Önkormányzat hivatalánál a költségvetés tervezési és a zárszámadási folyamatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel az ellenőrzési feladatok szabályozása hiányos volt, azonban a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel az előírásoknak megfelelően ellenőrizték, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a követelményeket, valamint a pénz-maradvány megállapításának szabályszerűségét, azonban nem ellenőrizték a költségvetési igények teljesíthetőségét.
A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatoknál a szabályozottság hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, de a kialakított belső kontrollok végre-hajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A kifizetések során a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a karbantartási, kisjavítási feladatokkal kapcsolatos kiadások teljesítését megelőzően a szakmai teljesítést igazoló és az utalványokat ellenjegyző személyek az előírásoknak megfelelően elvégezték ellenőrzési feladataikat, azonban a működési célú pénzeszközátadások kifizetései során az utalványok ellenjegyzője, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kiadások teljesítését megelőzően a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek nem az előírásoknak megfelelően látták el munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataikat.
A belső ellenőrzés szervezeti keretei kialakításának és szabályozásának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok megfelelő végrehajtásában, mivel a stratégiai terv és az éves ellenőrzési tervek nem kockázatelemzés alapján készültek. A belső ellenőrzés működésének megbízhatósága gyenge volt, mert az Önkormányzat hivatalának tervezett ellenőrzési feladatait nem végezték el, a költségvetési szerveknél nem ellenőrizték a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének központi és helyi szabályoknak való megfelelését, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, valamint az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál sem ellenőrizték a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását. A főjegyző a költségvetési beszámoló keretében nem számolt be a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről.
Az Önkormányzat gazdálkodásának 2004. évi átfogó ellenőrzése, valamint a 2005-2007. évek között a normatív állami hozzájárulások, a kötött felhasználású támogatások és a felhalmozási célú támogatások felhasználása, valamint a megyei fenntartású kollégiumok működésének során tett javaslatok kétharmadát az intézkedési tervben foglalt határidőre hasznosították.
Az ellenőrzés során megállapított hibákat, hiányosságokat a helyszíni vizsgálat ideje alatt, valamint a közbenső egyeztetés során kijavították, illetve pótolták.
Az elkészített jelentés az Interneten a www.asz.hu címen olvasható.
