Több mint kétezer amerikai választópolgár szavazhat Magyarországról idén is az elnökválasztáson, ők – a magyar rendszerrel ellentétben – nem a nagykövetségen, hanem levélben voksolhatnak – tájékoztatta az amerikai nagykövetség az MTI-t.
Az amerikai rendszer értelmében levélben kapják meg és postán küldhetik vissza szavazócédulájukat azok az amerikaiak, akik nem otthon, nem saját államukban szeretnének voksolni. Így a budapesti amerikai nagykövetségen sincsenek felállítva szavazógépek vagy szavazóurnák. A diplomáciai képviselet azonban minden lehetséges segítséget megad az szavazóknak – hangsúlyozta a követség munkatársa.
Az amerikai állampolgárok személyesen, telefonon és az interneten keresztül is kaphatnak segítséget a nagykövetségtől. A képviselet webhelyén nemcsak az alapvető szabályokat olvashatják el, de több linket is találhatnak az érdeklődők, például a helyi választási körzetekhez.
A kampányban a Budapesten élő republikánus és demokrata párti szimpatizánsok is aktivizálták magukat. A republikánus és a demokrata elnökjelölt, John McCain és Barack Obama hívei is alakítottak pártolói csoportokat a magyar fővárosban. A két tábor több összejövetelt szervezett az elmúlt hetekben, de az is céljuk volt, hogy telefonon buzdítsák voksolásra a szavazókat.
A november 4-i választásokra az Amerikai Kereskedelmi Kamara is külön rendezvénnyel készül. A kamara több mint ezer vendéget vár éjszakába nyúló választási fogadására. Az eseményen a meghívott politikusok, diplomaták, üzletemberek és újságírók együtt várhatják majd az első választási eredményeket.
Az amerikai kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmében minden negyedik év (szökőév) novemberének első hétfőjét követő kedden elnökválasztást kell tartani. E napon nemcsak az elnököt és a vele együtt induló alelnököt választják meg, hanem újraválasztják az egész, 435 tagú képviselőházat két évre, és a 100 tagú szenátus egyharmadát. E napon több államban is kormányzót választanak – a helyi alkotmány rendelkezései szerint – 2 vagy 4 évre, továbbá ezernyi állami, járási és városi tisztségviselőt.
Az elnökválasztás menetét az 1789-ben elfogadott és többször kiegészített alkotmány szabályozza. Ennek értelmében elnökké csak olyan ember választható, aki amerikai állampolgárként született, betöltötte 35. életévét és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Alelnök csak olyan személy lehet, aki elnökké is választható lenne. Az elnök megbízatása négy évre szól, és csak egyszer választható újra.
Az elnököt és az alelnököt közvetett módon választják meg. A 18. életévüket betöltött, választójoggal rendelkező amerikai állampolgárok, akik felvetették magukat a választói névjegyzékbe, novemberben csak az úgynevezett elektorokra szavaznak, azaz államonként a pártok aktivistáiból alakult elektori csoportokra adják le voksukat. Az egyes államokból a legtöbb szavazatot kapott párt elektorai jutnak be az elnökválasztó elektori testületbe.
Elnökké választáshoz az elektori szavazatok egyszerű többsége, azaz 270 szavazat is elegendő. Ha ez nem jön létre, akkor az elnök személyéről a képviselőház (ahol ekkor minden államnak csak egy szavazata van), az alelnökről pedig a szenátus dönt.
