A Magyar Teátrumi Társaság (MTT) fontosnak tartja, hogy az előadóművészeti törvény megszülessen, de a jogszabály parlamenti szavazásra váró tervezetét jelenlegi formájában nem tudja támogatni. Erről Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója beszélt az MTI-nek a bejegyzés alatt álló társaság által kezdeményezett csütörtöki szolnoki konzultációt követően.
A konzultációt összehívó Balázs Péter elmondta: úgy érzik, noha a kormány már benyújtotta az Országgyűlésnek a törvénytervezetet, a jogszabállyal kapcsolatos szakmai vita nem vált okafogyottá, mert a parlament annak vitája során még módosíthatja a szöveget.
A Szigligeti Színház vezetője kiemelte: a tervezettel kapcsolatban nem politikai, hanem szakmai kifogásaik vannak. Módosító javaslataikat eljuttatják az Oktatási és Kulturális Minisztériumba, valamint a parlamenti frakcióknak is.
Balázs Péter hangsúlyozta, az előadóművészeti törvény “jelen formájában rengeteg hiányosságot és szakmaiatlanságot tartalmaz, ezért átdolgozásra szorul”.
Nincs szó a tervezetben a szerzői jogi kérdésekről, illetve a művészeti oktatásról sem – említett példákat a MTT által kifogásolt hiányosságokra Balázs Péter. Hozzátette, nemkívánatosnak tartják a törvényben szereplő Előadóművészeti Tanácsot, mert az “politikai befolyásolási pontként” működhetne, nehezményezte továbbá, hogy a jogszabályhoz mellékelt modellszámításokból a soproni és a szekszárdi színházak kimaradtak.
Balázs Péter tájékoztatása szerint a konzultáción a teátrumi társaság létrehozását kezdeményező színházak közül csaknem mindegyik képviseltette magát, jelen volt többek között Bujtor István, a Veszprémi Petőfi Színház, Vasvári Csaba, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, Nagy Viktor, a Győri Nemzeti Színház, Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház, Stefán Gábor, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház, valamint Frank Ildikó, a szekszárdi Magyarországi Német Színház igazgatója is.