A szocialista képviselők és Gusztos Péter (SZDSZ) távolmaradása miatt nem volt határozatképes az Országgyűlés keddre összehívott emberi jogi bizottsága, ezért bizottsági ülés helyett mindössze tanácskozást folytattak a képviselők.
A képviselők meghallgatták a Legfőbb Ügyészség, az ombudsman, a rendészeti panasztestület és civil szervezetek beszámolóit a 2006 őszén történt eseményekről. A rendőrség képviselői nem vettek részt az ülésen.
Balog Zoltán (Fidesz), a testület elnöke az ülés előtt újságíróknak azt mondta: a bizottsági képviselők kétötöde azért kezdeményezte az ülést, mert még mindig nem találták meg a 2006-os őszi események felelőseit, és az áldozatok nem részesültek kártérítésben. A képviselők a vizsgálatok tapasztalatairól kértek volna tájékoztatást a rendőrség, az ügyészség és a bíróság képviselőitől, és tájékozódni szerettek volna arról, hogyan készül fel a rendőrség az idén az 1956-os megemlékezésekre.
Balog Zoltán újságírók előtt közölte, azt szeretnék, ha október 23-án békesség lenne az utcákon. A bizottsági elnök egyúttal a törvények betartására szólított fel.
Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese a testület előtt ismertette a Legfőbb Ügyészség honlapján kedden közzétett statisztikát a 2006-os őszi jogsértésekről. Eszerint hivatalos személy ellen 130 ügyben rendeltek el nyomozást, ezek többségét hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt. Vádemelés 10 ügyben, 19 személlyel szemben történt. Civil elkövetőkkel kapcsolatban 39 ügyben rendeltek el nyomozást, jellemzően hivatalos személy elleni erőszak miatt, 19 ügyben volt vádemelés, 22 személlyel szemben.
Mint mondta, “személyes kudarcként” éli meg, hogy “csak nagyon csekély mértékben” sikerült felderíteni a jogsértést elkövető hivatalos személyeket. Ennek az volt az akadálya, hogy az intézkedő rendőrök nem viseltek azonosítót, illetve olyan símaszk és arcot eltakaró bukósisak volt rajtuk, ami lehetetlenné tette az azonosításukat, és más bizonyítási kísérlet sem vezetett eredményre.
Szabó Máté ombudsman elmondta: az elmúlt időszakban mediátorként próbált közvetíteni a rendőrség és a rendőri jogsértések áldozatai között a kártérítési igények érvényesítésében, de e tevékenysége “összességében sikertelen volt”.
Mint hozzátette, szükséges lenne, hogy a sértetteket gyorsabb, hatékonyabb elbírálás alapján illesse meg a kártérítés. A kártérítési folyamat tapasztalatairól tanulmányt írnak. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet arra: megjelentek provokatív, erőszakos tüntető csoportok, amelyek “beszivárognak” a társadalom rétegeibe.
Kaltenbach Jenő, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke azt mondta, “nem meggyőző” az országos rendőrfőkapitány indoklása, amellyel elutasítja a panasztestülethez érkezett, tömegoszlatással kapcsolatos beadványokat.
Révész Máriusz (Fidesz), aki megsérült a tömegoszlatás során 2006. október 23-án, közölte, hogy ügyében két év alatt nem jutottak el a bírósági tárgyalásig. Úgy fogalmazott: a rendőrség minden eszközzel akadályozta az eljárást, “totális volt az összezárás” a rendőrök között, a véletlenen múlt, hogy az egyik, az ügyben érintett rendőrt azonosítani tudták, mivel egyedül ő viselt rövid ujjú inget azon a napon. Kijelentette: a korábbi rendőrfőkapitány, Bene László “hatvan képviselő szemébe hazudott”, amikor – a bizonyítékok ellenére – azt mondta, rendőrök hívtak mentőt a megvert képviselőhöz.
Völgyes Miklós a Civil Jogász Bizottság részéről a bírósági ügyek elhúzódását kifogásolta.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arra hívta fel a figyelmet: a 2006-ban történtek miatt nagyobb figyelem irányul arra, hogy a sértettek nem kapnak elégtételt, valamint a rendőrök “összezárására” és az előzetes letartóztatások “automatizmusára”, de ezek a jelenségek korábban is léteztek, és a jogalkotóknak ezeken változtatnia kellene. A jogvédő szervezet nem tartja megfelelőnek a jelenlegi jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy hivatali bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt rendőr a testületnél maradhasson.
Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke szerint indokolt lenne a polgári jogi kártérítési gyakorlat átalakítása, fel kell lépni az ellen, hogy a sértettek kényszerből megegyeznek a rendőrséggel, mert nem tudják vállalni ügyük nemzetközi fórumra helyezését. Gaudi-Nagy Tamás, a szervezet ügyvivője közölte, 70 ember képviseletét látják el, s 20 ügy még folyamatban van. Közreműködnek 21 ember kártérítési ügyében, többen jogerősen kártalanítási pert nyertek az állammal szemben – tette hozzá.
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet vezetője hiányolta, hogy nem indultak fegyelmi ügyek a rendőri jogsértések miatt.
Balog Zoltán a testület ülésén ígéretet tett arra, hogy a rendőrség képviselőinek írásban teszik fel kérdéseiket. A bizottsági elnök komoly gondnak nevezte, hogy még két év elteltével is vannak folyamatban ügyek a 2006 őszén történtek miatt.
