Egy hónappal előbbre hozzák a munkaids irányelvről szóló javaslat szakbizottsági szavazását – döntöttek hétfői ülésükön az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának tagjai, hogy így biztosítsanak elég időt a Tanáccsal való egyeztetésekre a decemberi plenáris szavazás előtt, melyen együttdöntés keretében szeretnének pontot tenni a hatéves történet végére.
Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának tagjai hétfői ülésükön úgy döntöttek, már novemberben napirendre tűzik a munkaidős irányelvről szóló javaslat szakbizottsági szavazását, hogy azután legyen elég idejük egyeztetni a Tanáccsal. A tervek szerint ugyanis a decemberi plenáris ülésen az együttdöntési eljárás keretében szeretnék lezárni a hosszú ideje húzódó kérdést, melynek sikere azonban erősen kérdéses.
A szocialista frakció érvelése szerint ugyanis „a Tanács egyetlen igazán fontos, az első olvasat során a parlament által a szövegbe beépített javaslatot sem vett fel szövegébe” – közölte a téma raportőre a spanyol Alejandro Cercas, aki ezért 18 módosító javaslatot nyújtott be a Tanács közös álláspontjának szövegéhez. A módosítók az EP első olvasatban benyújtott szövegének javaslataihoz térnek vissza, elsősorban a 48 órás munkahetet, a kivételek (opt-outok) javaslatból való kikerülését követelve. Emellett a készenléti idő kérdésének megfelelő kezelését kéri számon, beleértve annak inaktív részét is, hiányolja a gyógyászatban tevékenykedők munkaidejének tisztázását, a kiegészítő pihenőidőszakok konkrétabb meghatározását, valamint a munka és a családi élet egyensúlyának hatékonyabb elősegítését.
„Világos bizottsági álláspontot kell kialakítanunk, mely megerősíti az első olvasatban elfogadott elképzeléseinket, s egyértelművé teszi a Tanács számára, hogy meg kell velünk egyeznie” – közölte José Silva Peneda, portugál néppárti képviselő. Őt zöld párti kolleginája, a német Elisabeth Schrödter is támogatásáról biztosította, hozzátéve: „bölcs elképzelés az első olvasat kulcspontjainak visszahelyezése a szövegbe, hogy aztán ezekkel felvértezve egyezkedjünk a Tanáccsal, mely még az év vége előtt szeretne gyorsan eredményeket elérni a témában”.
Eközben a brit néppárti Philip Bushill-Matthews tovább színezve a képet emlékeztetett rá, hogy az első olvasat megszavazásakor a néppárti delegáltak kétharmada ellene szavazott a szövegnek, s ezt nem hagyhatja figyelmen kívül a foglakozatási bizottság, rábízva magát a plenáris ülésen születő döntésre.
A brit liberális Elisabeth Lynne a rugalmasság fontosságát hangsúlyozta a téma kapcsán – mely számos országnak húsbavágó kérdés – s közölte, ő például meg fogja védeni az opt-outot (a kimaradási záradékot), mely hazájának olyannyira fontos.
Jan Tadeuz Masiel a Nemzetek Európájáért Uniójának lengyel képviselőjét az egészségügyben dolgozók munkaidejének szabályozása aggasztja – különösen ami hazáját illeti -, s a raportőr nézeteivel megegyezően azt szeretné elérni, hogy a készenléti idő teljes ideje munkaidőnek minősüljön.
A görög baloldali Dimitriosz Papadimulisz„visszalépésnek minősítette” a Tanács közös álláspontját, s emlékezetett, hogy ő és frakciója már az első olvasatban a javaslat ellen voksolt.
A következőkben október 22-ig lehet módosító indítványokat beadni a témában a képviselőknek, majd november 5-én szavaz a szakbizottság a jelentésről, s az EP plenáris ülése elé decemberben kerül második olvasatban a munkaidőről szóló dosszié.
