Az Európai Bizottság kifogásai alapján az Országgyűlés mai ülésnapján a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő, valamint az azzal összefüggő egyes törvények – ismertebb nevén a “lex Mol” – módosítását tárgyalja.
A kormány indoklása szerint a törvény módosításának célja az Európai Bizottság által megalapozottan kifogásolt rendelkezések hatályon kívül helyezése, ami elősegítheti a Bizottság által Magyarország ellen 2007. november 13-án indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetését.
A Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter által előterjesztett módosítással a kabinet a nyilvános vételi ajánlattétel szabályait kívánja egyszerűsíteni, valamint az esetleges felvásárlások folyamatát szeretné a korábbinál átláthatóbbá tenni. A javaslat ezért hatályon kívül helyezné azt az előírást, amely a befolyásszerzés feltételévé tenné, hogy az ajánlattevő vállalkozás közgyűlése a tranzakciót előzetesen jóváhagyja. Továbbá a jövőben a magyar állam nem élhetne azzal az előjogával, hogy az érintett társaságok alapszabályának szavazatmaximálásra irányuló rendelkezései az állam képviselőjére ne vonatkozzanak.
A lex Molt a parlament 2007. október 8-án 337 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el; a törvény életbe lépését a Fidesz is támogatta.
A jogszabály segítségével az államnak lehetősége nyílt jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány elsősorban a magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. részvényeinek az OMV osztrák cég általi felvásárlásának kívánt gátat szabni.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint összeegyeztethetetlenség merült fel a közösségi jog, tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát megfogalmazó rendelkezései és a sajtóban “lex Molként” emlegetett magyar jogszabály között.
