Az MSZP továbbra sem támogatja, hogy kikerüljön az új polgári törvénykönyvből (Ptk.) a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályozás, a Fidesz viszont változatlanul aggályosnak tartja ennek szerepeltetését a kódexben. Erről az előterjesztés általános vitájának keddi folytatásában esett szó az Országgyűlésben.
Frankné Kovács Szilvia (MSZP) felszólalásában kifejtette: a javaslat a jogtudósi és jogászi munka mellett kiegészül a mindennapi problémákkal és az ezekre adott szabályozási elképzelésekkel. Mint mondta, a cselekvőképességről szóló rész átalakítását a fogyatékkal élő embereket tömörítő szervezetek nagy része támogatta.
A családjogi könyvet illetően arról beszélt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében várják az Alkotmánybíróság döntését. A szocialista képviselő úgy vélte, a házasság közjegyző általi megszüntetése megfelel annak a szabályozási logikának, amely a közjegyzőkre vonatkozóan született meg az utóbbi évtizedben.
A házastársi hűség kérdésével kapcsolatban Frankné Kovács Szilvia azt mondta, jogalkotási szempontból nem fontos az Alkotmány rendelkezéseinek megismétlése.
Mátrai Márta (Fidesz) hangsúlyozta: a Ptk. az Alkotmány után a legfontosabb jogszabály, ami a legjelentősebb jogállami elveket hivatott elrendezni. Az egyes paragrafusokra kitérve elmondta, hogy a jogi személyekre vonatkozó szabályozás zavaros, átgondolásra szorul. Az alapítványok esetében megjegyezte: nem találni a kódexben utalást arra, hogy az alapítványokat nemes célra illik létrehozni.
A családjogi szabályozással kapcsolatban megdöbbentőnek nevezte, hogy az alapelvek közül hiányzik a házasság védelmének elve. Ez szerinte egyértelműen arra utal, hogy a javaslat csökkenteni akarja a házasság intézményének jelentőségét. Mátrai Márta problémásnak nevezte, hogy hiányzik a szabályozásból a jegyesség, a házasságkötés előtti harminc napos várakozási idő, valamint a házastársi hűség fogalma. Összegzése szerint alkotmányossági problémák is vannak a törvényjavaslattal, ami a Fidesz számára nem alkalmas a támogatásra.
Salamon László (KDNP) azt mondta, a telekkönyv bírói hatáskörbe helyezésével az egész szakma egyetért, azonban – folytatta – a kormány szembement a szakmával, és így alakította ki a javaslatot.
Az MSZP-s Szabó Éva rámutatott arra, hogy az erősen vitatott témák száma a Ptk.-t illetően 10-15-nél alig több, és figyelembe véve, hogy a törvényjavaslat 1.179 paragrafusból áll, ez nem rossz arány.
Felszólalásában elsősorban a dologi jog kérdéséről beszélt. Példaként említette, hogy erőteljesebben kívánják segíteni azokat a tulajdonosokat, akiknek szomszédjaik szakszerűtlenül végzett munkával kárt okoznak. A kárt a javaslat szerint az építtető fogja viselni, ugyanis sokszor a kivitelezőt még csak meg sem lehet nevezni.
A jövőben kártalanítás fizetésére lenne köteles az a tulajdonos is, akinek az ingatlanán folyó építkezés miatt a szomszédos ingatlanok értéke csökken – fűzte hozzá Szabó Éva. Megjegyezte azt is, hogy a törvényjavaslat fenntartja az önálló zálogjogot, valamint módosítja a hatályos Ptk.-hoz képest a dolognak minősülő javak körét.
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) javaslata nem érett meg az országgyűlési döntéshozatalra, módosító indítványokkal nem korrigálható; amit a kormány elmulasztott, a parlamentben nem pótolható – mondta Salamon László (KDNP) az új Ptk. törvényjavaslatának általános vitájában kedden.
Egy ilyen nagyformátumú, gigantikus törvényt valójában a szakma alkot meg, a parlament csupán hitelesíti. A Vékás Lajos professzor vezette kodifikációs bizottság évtizedes munkáját azonban méltatlanul kezelték. Komoly eltérések vannak a bizottság javaslata és a parlament előtt fekvő javaslat között – mondta Salamon László.
A kereszténydemokrata képviselő szerint elhibázottak többek között az egyesületekre, a telekkönyvre, a gyámságra, gondnokságra, szülői felügyeletre, vagy az ügynöki tevékenységre vonatkozó szabályok.
A KDNP módosító javaslatai csak demonstratív és példálódzó jellegűek, részben értékelkötelezettségen alapulnak, mint például a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében, és lesznek kifejezetten szakmai javaslatok – mondta Salamon László.
A KDNP szerint jó megoldás lenne Hankó Faragó Miklós javaslata, amely szerint a kodifikációs bizottság, a kormány és az Országgyűlés delegáltjaiból álló bizottság venné kézbe a normaszöveget.
A Ptk. nem pártkérdés – hangsúlyozta Salamon László.
Szép Béla szocialista képviselő azt hangsúlyozta, hogy nincs távol egymástól az ellenzék és a kormányoldal álláspontja. Mint mondta, Vékás Lajos is úgy vélekedett korábban, hogy a törvényjavaslat megfelelő átdolgozással elfogadható.
Lanczendorfer Erzsébet kereszténydemokrata képviselő kiemelte: a jogtudósok által készített előterjesztéshez képest sok tekintetben változott a javaslat. Hozzátette, a kereszténydemokraták hiányolják a házasság és a család védelmének deklarálását, továbbá a jegyesség intézményét.
A kereszténydemokrata képviselő szerint, “mintha utazott volna az értékek üldözésére ez az abszolút liberális, megengedő” törvényjavaslat.
A jogalkotónak nem az éppen divatos kisebbségi álláspontokhoz kellene igazodnia – fűzte hozzá.
A bejegyzett élettársi kapcsolat sem elfogadható a KDNP számára, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak.
Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat benyújtása a kormány felelőssége, ez másra át nem ruházható. Ugyanakkor módosító indítványok benyújtására hívta fel az ellenzéket is: “tegyük együtt jobbá a törvényjavaslatot”.
Tóth Gyula szocialista képviselő a gondnokság alá helyezési ügyek kapcsán elmondta, hogy jelenleg mechanikusak, lélektelenek, orvosi papírokon alapulóak az eljárások, a javaslat azonban kevésbé korlátozó megoldásra törekszik, és figyelembe veszi, hogy komplex értékelésre van szükség, továbbá hogy mindenki cselekvőképesnek számít, aki segítséggel képes saját ügyeiben eljárni.
