Általános parlamenti vitára alkalmasnak találta az előadóművészeti törvény tervezetét az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága keddi budapesti ülésén.
A bizottság a színház-, zene- és táncművészeti élet finanszírozási és munkajogi területeit átfogóan rendező jogszabály tervezetét 10 támogató vokssal, 4 ellenszavazattal bocsátotta parlamenti vitára. A törvényjavaslat mellett voksoltak az MSZP és az SZDSZ képviselői, míg a fideszes honatyák nem tartották azt alkalmasnak az országgyűlési vitára.
A bizottság ülésén Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára az intézményi és finanszírozási keretek elmúlt évtizedekben bekövetkezett bizonytalanná válásával indokolta a törvény megalkotását.
A jogszabály egy új támogatási struktúra kialakításával és állami források beemelésével nyit új lehetőségeket az előadóművészeti szervezetek számára. A törvény azt célozza, hogy a művészeti produkciók mobilitását ösztönözzék, a szakmai teljesítményt tegyék a finanszírozás egyik alapjává, és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyok jöjjenek létre a művészeti életben – hangsúlyozta Schneider Márta.
A szakállamtitkár elmondta, a tervezet az elmúlt két hétben néhány részletében módosult. Az Előadóművészeti Tanács (EMT) tagsága kibővült a kisebbségi önkormányzatok és a művészeti felsőoktatási intézmények képviselőivel, a tagság időtartama azonban ötről három évre rövidült. A jelölő szervezetek a gyorsabb rotáció érdekében rövidebb időre is javasolhatnak tagokat.
Schneider Márta hozzáfűzte: lehetővé tették az öt finanszírozási kategória közötti átjárhatóságot, de a támogatások odaítélésekor jobban figyelembe veszik a minőségi elemeket, valamint a pályázatok lehetőségét is megnyitották mindegyik előadóművészeti szervezet számára.
A munkajogi változásokról szólva az államtitkár elmondta, csökkentették a kötelező előadásszámot, a munkaidőkeretet azonban háromról négy havira lehet ezentúl felemelni.
Lényeges változás, hogy az előadóművészeti járadék kikerült a végső szövegből – hívta fel a figyelmet Schneider Márta, hozzátette azonban, hogy érdemes gondolkodni a probléma megoldásán.
A társasági adókedvezménnyel kapcsolatban egy megkötést említett az államtitkár: a törvény ezen rendelkezését a brüsszeli bizottságnak jóvá kell hagynia.
Halász János, a bizottság fideszes alelnöke hozzászólásában nehezményezte, hogy a színházak állami támogatása az utóbbi években nem emelkedett, ezért “zsarolási technikának” vélte Hiller István oktatási és kulturális miniszter azon kijelentését, mely szerint a törvény végrehajtására elkülönített 4 milliárd forintot csak a jogszabály parlamenti elfogadása esetén kapja meg az előadóművészeti szakma.
A képviselő hiányolta a törvény modellszámításainak nyilvánossá tételét, a megyei jogú városok szövetségével történő egyeztetést, valamint nehezményezte, hogy Gyenesei István önkormányzati miniszter egy levélben arra kért önkormányzatokat, mutassanak be egy általa ajánlott darabot.
Gulyás Dénes (Fidesz) úgy látta, a tervezet több ponton javult, jelezte azonban, hogy az alapkérdésekkel kapcsolatban továbbra is aggályai vannak. “A törvény preambuluma nélkülözi a művészt magát” – kifogásolta a honatya. Hozzátette: problémásnak látja az EMT jelenlegi változatát, a fizetőnéző-szám alapú támogatási rendszert, valamint a művészek nem megfelelő nagyságú végkielégítését.
Gulyás Dénes úgy vélte, gondok vannak a művészeti oktatás rendszerével, ez a kérdés azonban a törvényben nem jelenik meg.
Pető Iván, a bizottság szabad demokrata elnöke elmondta, továbbra sem tartja helyesnek, hogy törvénnyel szabályozzák egy ilyen átfogó terület működését, de tudomásul veszi, hogy a szakma döntő többsége ezt támogatja, egzisztenciális problémáinak megoldását is várva tőle.
Alföldi Albert, Fedor Vilmos és Schiffer János szocialista képviselők egyaránt úgy vélték, a művészeti képzés kérdését nem az előadóművészeti törvény keretein belül kell rendezni. Schiffer János hangsúlyozta: fontos, hogy a törvény végrehajtására elkülönített összeg csak a jogszabály elfogadása után legyen felhasználható, mert különben csak a megmerevedett struktúrát stabilizálja.
Schneider Márta válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet a szakmai szervezetekkel folytatott hosszú egyeztetések eredménye, melynek során a kritikákat is figyelembe vették.
