A fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy az erőszak hozzátartozik az élethez, az érvényesülésnek valamiféle szükséges eszköze – hangzott el az Országos Kriminológiai Intézet sajtótájékoztatóján kedden Budapesten, ahol a “Látens fiatalkori devianciák” című felmérés eredményét összefoglaló kötetet mutatták be.
A nemzetközi felmérésben 30 ország vett részt, Magyarországon 109 iskola 2.200, 7-9. osztályos diákja töltötte ki a kérdőívet 2006 tavaszán, amelyben a gyermek- és fiatalkori bűnözésről kérdezték őket. Az erőszakos bűnözés kutatásával foglalkozó Győry Csaba a sajtótájékoztatón elmondta: a felmérés adatai szerint sok megkérdezett fiatal úgy látja, “hogy az erőszak valamiféle szórakozás is egyben”.
A fiatalok egyre több időt töltenek a kortársaik között, és mivel megnő az erőszakot általában elfogadó kortárs csoport befolyásoló szerepe a fiatalok szocializációs folyamatában, a csoportba kerülők nagyobb eséllyel lesznek elfogadóbbak az erőszakkal szemben.
A felmérés szerint 12 éves koruk körül követik el a gyerekek az első apróbb bűncselekményeket, és a lány elkövetők száma magasabb, mint az összbűnözésben. Egy kérdésre válaszolva elmondta: az erőszak “elfogadottsága” mögött az állhat, hogy a média révén mindennapi élménnyé vált, hogy erőszakos cselekményeket látnak a fiatalok.
Mint mondta, a közelmúltban vita kezdődött arról, hogy kell-e csökkenteni a büntetőjogi felelősség jelenleg 14 éves korhatárát. Mi úgy találtuk – éppen a felmérés alapján – hogy nem ez a járható út, hanem a bűnmegelőzési programokat kell átszabni: egyrészt a fiatalabb korosztályokra is koncentrálni kell, másrészt sokkal nagyobb szerepet kell szánni azoknak a bűnmegelőzési programoknak, ahol nagyobb szerep jut a kortárs csoportnak, az iskolának – mondta.
Bolyky Orsolya, aki a fiatalok drog- és alkoholfogyasztási szokásait vizsgálta, elmondta: a szakiskolások közül minden ötödik válaszolta azt, hogy már fogyasztott kábítószert, gimnáziumban és szakközépiskolában a drogot kipróbálók aránya 11-12 százalék volt. A drogfogyasztás és más bűncselekmények összefüggését vizsgálva elmondták: nem jellemző, hogy a fiatalok ebben a korban rászoknának a kábítószerre és ennek érdekében követnének el más bűncselekményeket.
Az első kábítószer-fogyasztás időpontja korábbra tolódott, és már 14 éves korukban kipróbálják a marihuánát, speedet vagy ecstasyt, az úgynevezett keményebb drogokat pedig jellemzően 15-16 évesen. A drogfogyasztók baráti társasága főleg az idősebbekből kerül ki, a nem fogyasztók inkább a saját korosztályukkal barátkoznak. A felmérés szerint a sport valószínűleg erős visszatartó erőt jelent a kábítószer-fogyasztásban. A kemény drogokat használók felénél a szülők külön éltek, a nem fogyasztóknál ez az arány 20-22 százalék volt. A gyerekek két százaléka már árult kábítószert.
Kerezsi Klára, a kutatás vezetője arra hívta fel ezzel kapcsolatban a figyelmet, hogy a fiatalok 8,2 százaléka próbálta ki a kábítószert, míg 78,7 százaléka már fogyasztott alkoholt, vagyis a kriminológus szerint riasztó, hogy milyen korán összekapcsolódik az alkohol a szórakozás bármilyen formájával.
A legtöbben azok közül, akik alkoholt alkalomszerűen vagy rendszeresen fogyasztottak, a szüleikkel vagy más felnőttel együtt tették ezt.
Parti Katalin a fiatalok számítógépes bűnözéséről szólva azt mondta, a szerzői művek letöltése igen elterjedt a körükben, 50,9 százalékuk már töltött le, nagy hányaduk a szülővel együtt. Mint mondta, ez arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire enyhe a “számítógépes deviancia” társadalmi megítélése. A fiatalok 7,8 százaléka pedig “hackerkedik” is, azaz hatolt már be illetéktelenül számítógépes rendszerekbe. Általában 14-15 éves korukban kezdik ezt a fiatalok, amikor már megvan a szükséges számítástechnikai tudásuk, technikai eszközük és már kialakul a szükséges koncentrálási képességük.
A fiatalok 84 százaléka mondta azt, hogy van otthon számítógépük, miközben – más felmérések szerint – a magyar háztartások egyharmadában van PC. A felmérés szerint tehát valószínűleg ahol van iskoláskorú gyerek, ott megveszik a szülők a számítógépet.
A kutatás szerint a formális családi kötődések nem tartanak vissza a devianciák elkövetésétől – tette hozzá.
Mint mondta, a vandalizmus, köztéri tárgyak megrongálása, zseblopás, bolti lopás nagyobb arányú azoknál gyerekeknél, akiknek állandó baráti társaságuk van, de nem tekintik a társaságukat bandának. Szavai szerint ennek az lehet az oka, hogy ezeket a tevékenységeket szórakozásnak tekintik és nem devianciának.
A kutatást vezető Kerezsi Klára elmondta: a kutatással nem tudták felmérni az iskolába nem járó fiatalok látens devianciáit, “pedig az igazi problémák náluk vannak”.
A felmérésből az is kiderült, hogy a problémákról a pedagógusok hét százaléka szerzett tudomást, vagyis a pedagógusok számára a legritkább esetben derülnek ki az ügyek. Általában a szülő, szomszéd, rendőrség szerez róla tudomást. Azokban az esetekben, amelyekre fény derül, általában nem kapnak büntetést a gyermekek.
