Az elmúlt két évben a tömegrendezvényeken megjelent az erőszak, jól szervezett csoportok veszélyeztetik a személy és vagyonbiztonságot a fővárosban – mondta Balogh László (MSZP) a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslat folytatódó általános vitájában kedden a parlamentben.
A szocialista képviselő egyértelműnek nevezte, hogy ha a biztonsághoz és a szabad mozgáshoz való jog ütközik a szólásszabadság és a gyülekezési jog félreértelmezett megnyilvánulásaival, akkor az emberek többsége a biztonság és a szabad mozgás szavatolását várja el a hatóságoktól és az államtól.
Közölte: jó lett volna végiggondolni a gyülekezési törvényt, de erre kevés esélyt lát, ezért véleménye szerint maradnak a hagyományos eszközök: a büntető törvénykönyv és szabálysértési törvény módosítása.
A politikus kitért arra, hogy az utóbbi időben megpróbálták nyomás alá helyezni az igazságszolgáltatásban részt vevőket, például bírót köptek le, egyes csoportok döntötték el, hogy kik mehetnek be a tárgyalásokra, illetve közzétették az interneten a bírák telefonszámait. Megjegyezte: a rendőrségi intézkedés után olyan egyszerű ügyből is értelmezési vita kerekedett, hogy minek minősül a tojásdobálás.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat a hatékonyabb fellépés érdekében, a korábbiakkal ellentétben bűncselekménynek minősít olyan cselekményeket, mint például a hatóság eljárásának megzavarása.
Kitért arra, hogy már most látható, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyek esetében rendkívül nehéz lesz az előkészület bizonyítása.
Bárándy Gergely (MSZP) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat rendelkezik a közösség tagjai vagy tagja elleni erőszakról, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértéséről. Az utóbbi kapcsán azt mondta, hogy azért kellett egy másik fejezetbe áttenni, mert ezzel nyilvánvalóvá teszik a jogalkotók, hogy a bűncselekmény bárki által elkövethető.
Mint mondta, sokan kifogásolták hogy több esetben büntetni akarják az előkészületi magatartásokat. Úgy vélte, hogy ennek bevezetésére az adott bűncselekmények tárgyi súlya, illetve gyakorivá válása miatt van szükség.
Alaptalannak nevezte azokat a félelmeket, amelyek szerint olyan törvényjavaslat elfogadására készül a Ház, amely utána nem lesz végrehajtható.
Pettkó András (MDF) fontosnak nevezte, hogy az előkészületi magatartás a bűncselekmény megkezdéséig tart, mert attól kezdve már a kísérleti stádiumról beszélnek, ezért a hivatalos személynek fel kell ismerni, hogy a tett a későbbre eltervezett bűncselekményt könnyíti meg.
A képviselő a kényszervallatásról úgy vélekedett, hogy annak megvalósulásához arra sincs szükség, hogy a sértett vallomást tegyen, illetve az is közömbös, hogy a kicsikart vallomás valós, vagy valótlan adatokat tartalmaz-e. Hozzátette, hogy a bűncselekményt fizikai és pszichikai erőszakkal is meg lehet valósítani.
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) azt mondta, hogy a javaslatban vannak olyan rendelkezések, amelyeket a szabad demokraták szívesen támogatnak. A közösség tagja elleni erőszakról szóló javaslat esetében támogatják, hogy a törvényi tényállásnak elemévé váljon a lakosság egyes csoportjaihoz tartozás kitétel.
Szintén támogathatónak tartotta a képviselő a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértéséről rendelkezéseket is. Közölte: ezzel viszont egyúttal menlevelet adnak a korábban törvénytelenül meg nem indított eljárásoknak.
A liberális politikus problémásnak nevezte, hogy nyolc büntetőjogi tényállás esetében büntetni kívánják az előkészületet.
Véleménye szerint a hatóságoknak hatékonyabban kellene fellépni annak érdekében, hogy például a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye vagy a kényszervallatás esetén hatékonyabban tudjanak fellépni.
Áder János levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta, a részletes vitára egy későbbi ülésen kerül sor.
