A 2008. október 13-tól október 17-ig, valamint október 20-tól október 24-ig tartó munkaheteken számos érdekes ügy kerül az Európai Közösségek Bíróságának napirendjére.
Az október 13-tól október 17-ig tartó munkahét
Bíróság
2008. október 14., kedd
- C-353/06 Grunkin és Paul
[Névjog – Családnevek – Eltérő szabályozás az Unió tagállamaiban – Az Unió területén történő szabad mozgáshoz való jog]
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. április 24.
A német állampolgárságú Dorothee Paulnak és Stefan Grunkinnak 1998. június 27-én Dániában gyermeke született. A szintén német állampolgárságú gyermek nevének anyakönyveztetésére Dániában került sor, a gyermek vezetékneve pedig a két szülő vezetéknevének összekapcsolásából álló Grunkin-Paul név lett. A német anyakönyvi hivatal azonban megtagadta a gyermek Dániában kapott nevének elismerését arra hivatkozva, hogy a német jog szerint a gyermeknek nem adható az apa és az anya vezetéknevéből álló dupla családnév, és mivel a gyermek német állampolgár, így rá is a német névjog rendelkezései alkalmazandók. Az anyakönyvi hivatal döntésének jogerőssé válás esetén az lenne a következménye, hogy a gyermek Dániában bejegyzett neve nem egyezne meg a Németországban bejegyzett nevével. A szülők az anyakönyvi hivatal döntése ellen a német bíróságokhoz fordultak, az ügyben eljáró Amtsgericht Flensburg pedig előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál, mivel kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy összhangban van-e a közösségi joggal egy olyan szabályozás, amely egy uniós polgárt – akinek a szülei az Unió területén történő szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták – arra kényszerít, hogy az EU különböző tagállamaiban eltérő vezetéknevet használjon.
Sharpston főtanácsnok 2008. április 24-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a német szabályozás nincs összhangban a közösségi joggal.
- C-42/07 Liga Portuguesa de Futebol Profissional és Baw International
[Szerencsejáték-monopóliumok – Internetes szerencsejátékok – Más tagállamban engedéllyel működő szolgáltatók – Közösségi alapszabadságok]
A portugál labdarúgóliga szervezi a portugál labdarúgó-bajnokságot, illetve rendelkezik az e bajnoksághoz kapcsolódó kereskedelmi jogokkal. A labdarúgóliga a 2005/2006-os idénnyel kezdődőleg, négy szezonra kiterjedő szponzori szerződést kötött a gibraltári székhelyű, internetes fogadásokat szervező, Baw céggel. A szponzori szerződés értelmében a Baw reklámhirdetéseket helyezhet el a portugál első osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatok mezein, azok stadionjaiban, illetve maga a portugál labdarúgó-bajnokság is felvette a cég internetes oldalának a nevét. A Baw internetes oldalán keresztül fogadásokat lehet kötni a portugál és egyéb labdarúgó-bajnokságok mérkőzéseinek végeredményeire, valamint lehetőség van lottójátékban való részvételre is. Mivel Portugáliában az internetes fogadások és lottók állami monopólium hatálya alatt állnak, ezért az illetékes portugál hatóság összesen mintegy 150 000 euró összegű bírságot szabott ki a portugál labdarúgóligára és a Baw-ra internetes szerencsejátékok reklámozása, szervezése és üzemeltetése miatt. Ez utóbbiak azt állítják, hogy e bírság kiszabása a közösségi jog alapján nem megengedhető, mivel a Baw az Unió egy másik tagállamában (a jogilag az Egyesült Királysághoz tartozó Gibraltárban) letelepedett olyan szolgáltató, amely ott legálisan nyújt internetes szerencsejáték-szolgáltatásokat, és bírósági úton megtámadták a bírságot kiszabó közigazgatási határozatot. Az ügyben eljáró portugál bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tőke szabad mozgása elveivel összeegyeztethető-e az internetes szerencsejáték-szolgáltatásokra vonatkozó portugál állami monopólium.
- C-318/07 Persche
[Más tagállamban székhellyel rendelkező közhasznú szervezetnek nyújtott támogatás összegének levonhatósága az adóköteles jövedelemből – A tőke szabad mozgása]
A német jövedelemadó-törvény szerint a jövedelem teljes összegéből meghatározott mértékig külön kiadásként levonhatók a jótékony, egyházszolgálati, vallási, tudományos és a különösen támogatásra méltóként elismert közhasznú célok támogatására szolgáló kiadások. A foglalkozását tekintve adótanácsadó H. Persche 2003. évi jövedelemadó-bevallásában egy portugáliai idősek otthona és gyermekotthon számára nyújtott 18 180 euró értékű tárgyi adomány külön kiadásként történő levonását kérte. A német adóhatóság megtagadta a kérés teljesítését azzal az indokkal, hogy a német jog csak akkor ismeri el a levonási jogosultságot, ha a kedvezményezett szervezet német honosságú. Az ügyben eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a tőke szabad mozgásának az elve kiterjed-e a más tagállamban székhellyel rendelkező közhasznú szervezetek részére nyújtott tárgyi adományokra, és amennyiben igen, úgy az adólevonás alkalmazásának megtagadása ilyen szervezeteknek történő adományozás esetén ellentétben áll-e a közösségi jog említett elvével.
- C-301/06 Írország kontra Parlament és Tanács
[Adatmegőrzési irányelv – Jogalap megválasztása]
Írország az adatmegőrzési irányelv (2006/24/EK) megsemmisítése iránt nyújtott be keresetet az Európai Bírósághoz, mivel álláspontja szerint azt nem a megfelelő jogalapra támaszkodva fogadták el. Az irányelv ugyanis az EK-Szerződésnek a tagállamok közötti jogharmonizációt előíró rendelkezései alapján született meg, míg Írország szerint azt az EU-Szerződésnek a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései alapján kellett volna elfogadni. Ezzel összefüggésben az ír kormány úgy véli, hogy az irányelv célja a súlyos bűncselekmények (ideértve a terrorizmust is) észlelésének, felderítésének és üldözésének elősegítése, ami indokolttá teszi a jogalap megválasztásánál az EU-Szerződés említett rendelkezéseire való hivatkozást. Az irányelv elfogadásáról tartott tanácsi szavazás során egyébként Írország mellett még Szlovákia vélte úgy, hogy a Bizottság nem a megfelelő jogalappal terjesztette elő jogalkotási javaslatát, és a két ország nem is szavazta meg az irányelvet.
2008. október 16., csütörtök
- C-527/06 Renneberg
[Jövedelemadózás – Ingatlanhoz kapcsolódó költségek levonhatósága – Rezidensek és nem rezidensek közötti diszkrimináció]
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. június 25.
A holland állampolgárságú R. Renneberg Hollandiából Belgiumba költözött, ahol 1996 és 1997 folyamán egy olyan házban lakott, amelyet 1993-ban egy holland banktól kapott jelzáloghitel felhasználásával vásárolt meg. Az említett időszak alatt Renneberg úr a hollandiai Maastricht városában dolgozott és e két év folyamán csak Hollandiában szerzett jövedelmet. A kérdéses évek tekintetében Hollandiában elkészített adóbevallásában Renneberg úr le szerette volna vonni az adóköteles jövedelméből a belgiumi házával kapcsolatban felmerült negatív jövedelmét (a ház bérbeadása esetén a várható bérleti díj és a hiteltörlesztési részletek közötti különbséget). E kérelmét a holland adóhatóság elutasította annak ellenére, hogy a holland jog alapján, amennyiben a ház Hollandiában lenne, lehetőség volna ilyen levonás alkalmazására. Az ügy a holland bíróságok elé került, és az ügyben eljáró holland legfelsőbb bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi jog megengedi-e a levonási jog korlátozását akkor, ha az ingatlan egy olyan másik tagállam területén van, ahol az adóalanynak pozitív jövedelme nincs.
Mengozzi főtanácsnok 2008. június 25-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a holland szabályozás ellentétes a közösségi joggal.
- C-253/07 Canterbury Hockey Club és Canterbury Ladies Hockey Club
[ÁFA-mentes szolgáltatások – A „sportoló személyek” fogalom meghatározása]
A hatodik ÁFA-irányelv értelmében a non-profit szervezetek által „sportoló személyek” részére nyújtott, a sporttevékenységgel közvetlenül összefüggő egyes szolgáltatások mentesek az ÁFA alól.
Az English Hockey Limited egy olyan non-profit szervezet, amelynek célja a gyeplabda angliai fejlődésének és elterjedésének előmozdítása, és amelynek gyeplabdaklubok a tagjai. A klubok tagdíjat fizetnek a szervezetnek, amelyért cserébe különféle szolgáltatásokhoz (edzőknek, tanároknak, játékvezetőknek szervezett képzések, fejlesztési irodák szaktanácsadásai, állami és a lottóbevételből származó támogatások megszerzése, marketing és szponzori tevékenység, biztosítási szolgáltatások és versenyszervezés) férhetnek hozzá.
Az angol adóhatóság szerint e szolgáltatások ÁFA-kötelesek, mivel az azokat igénybe vevő klubok nem „sportoló személyek”, így rájuk az ÁFA-irányelv szerinti mentesség sem alkalmazható. Az ügy az angol legfelsőbb bíróság elé került, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a „sportoló személyek” fogalma magában foglalja-e a klubokhoz hasonló jogi személyeket vagy az kizárólag a természetes személyekre korlátozódik.
Elsőfokú Bíróság
2008. október 15., szerda
- T-345/05 Mote kontra Parlament
[Európai Parlament tagja mentelmi jogának felfüggesztése – A képviselő keresete a mentelmi jogot felfüggesztő határozat ellen]
Az ügy az Európai Parlament egy angol képviselőjéről szól, akit még megválasztása előtt csalással vádoltak meg az angol bűnüldöző hatóságok. 2004-ben történő megválasztása után mentelmi jogára hivatkozva kérte az ellene indított büntetőeljárás felfüggesztését, aminek az angol hatóságok eleget is tettek, azzal, hogy egyidejűleg kérték a Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A Parlament a kérésnek megfelelően felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, aki e döntés ellen indított eljárást az Elsőfokú Bíróság előtt. Angliában egyébként a mentelmi jog felfüggesztése után lefolytatták a büntetőeljárást, és a képviselőt kilenc hónap szabadságvesztésre ítélték. Mivel csak az egy évnél hosszabb szabadságvesztés-büntetés vezet a parlamenti mandátum megszűnéséhez, ezért az ügyben érintett személy, Ashley Mote, mind a mai napig képviselő az Európai Parlamentben. Ott azonban függetlenként ül, mivel pártja, a Függetlenségi Párt, a büntetőeljárás megindulása után kizárta a tagjai sorából.
Az október 20-tól október 24-ig tartó munkahét
Bíróság
2008. október 21., kedd
- C-200/07 és C-201/07 Marra egyesített ügyek
[Európai Parlament tagja mentelmi jogának felfüggesztése – A nemzeti bíróság feladatai]
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. június 26.
Ezen ügy is az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogát érinti. Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint az Európai Parlament képviselőit megillető mentelmi jog kiterjed arra is, hogy a megbízatásukkal összefüggésben kifejtett véleményükért és leadott szavazataikért nem tartoznak felelősséggel.
A. L. Marrát, az Európai Parlament egykori képviselőjét, azért idézték az olasz polgári bíróságok elé, mert parlamenti mandátuma alatt egyes olasz bírákról azokat sértő tartalmú röplapokat terjesztett. Az alsóbb fokon eljárt olasz bíróságok szerint az említett röplapokban kifejtett vélemény nem tekinthető a parlamenti megbízatással összefüggésben kifejtett véleménynek, és ezért jelen esetben nem lehet a mentelmi jogra hivatkozni. Ennek megfelelően helyt adtak a jóhírnevükben megsértett bírák keresetének, és részükre kártérítést ítéltek meg.
Marra úr ezután az olasz semmítőszékhez fordult, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a nemzeti bíróságnak ilyen esetekben kérnie kell-e a Parlament elnökétől a mentelmi jog felfüggesztését vagy a nemzeti bíró maga dönthet a mentelmi jog fennállása vagy hiánya tekintetében.
Poiares Maduro főtanácsnok 2008. június 26-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a nemzeti bíróság az említetthez hasonló esetekben nem köteles a Parlamenttől a mentelmi jog felfüggesztését kérni és nincs kötve a Parlamentnek (az érintett képviselő kérelmére) a mentelmi jogról hozott határozatához sem, de ha azzal ellentétes álláspontot képvisel, úgy meg kell keresnie az Európai Bíróságot.
2008. október 23., csütörtök
- C-274/05 Bizottság kontra Görögország
[Felsőfokú diplomák kölcsönös elismerése – Valamely tagállam területén más tagállam felsőoktatási intézménye által kiállított diplomák]
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2007. április 19.
A Bizottság többek között azért indított keresetet Görögország ellen, mert a hellén állam nem ismeri el egyes más tagállambeli felsőoktatási intézmények által kiállított olyan diplomákat, amelyeknél a képzés maga, helyi partnerintézmények bevonásával, görög területen zajlott. Görögország elsősorban azzal indokolja a diplomák elismerésének megtagadását, hogy az azok alapjául szolgáló képzés nem tekinthető felsőoktatás keretében nyújtott képzésnek.
Bot főtanácsnok 2007. április 19-én megtett indítványában úgy vélte, hogy Görögország az elismerés megtagadásával megsértette a közösségi jogot.
Elsőfokú Bíróság
2008. október 22., szerda
- T-309/04, T-317/04, T-329/04 és T-336/04 TV2/Danmark, Dánia, Viasat Broadcasting UK és SBS TV & SBS Danish Television kontra Bizottság ügyek
[Állami támogatások – Dán televíziós piac – Közszolgálati televíziók finanszírozása a magántelevíziók által fizetett licencdíjakból]
2000-ben az SBS kereskedelmi televízió panaszt intézett a Bizottsághoz a TV2 dán közszolgálati csatorna állami finanszírozása miatt. Dániában a magánkézben lévő kereskedelmi televíziók a műsorszolgáltatás jogáért cserébe licencdíjat fizetnek az államnak, amely az így befolyt díjakból támogatja a közszolgálati televíziók működését. A TV2 finanszírozása is részben a licencdíjakból befolyt forrásokból, részben pedig reklámbevételekből történik. A Bizottság az SBS panaszát követően vizsgálatot folytatott, melynek eredményeként megállapította, hogy a Dánia által licencdíjak és más intézkedések formájában 1995 és 2002 között a TV2-nek nyújtott támogatások, egy 84 millió eurós összeg kivételével, összeegyeztethetőek a közös piaccal. A Bizottság ezzel együtt elrendelte, hogy Dánia fizettesse vissza a TV2-vel a jogtalanul kifizetett támogatás kamatokkal növelt összegét. A TV2 és Dánia az említett összeg visszafizettetését elrendelő bizottsági határozat ellen, míg az SBS és egy másik kereskedelmi csatorna, a Viasat, a többi támogatást a közösségi joggal összhangban lévőnek találó bizottsági határozat ellen indítottak eljárást az Elsőfokú Bíróság előtt.
Háttéranyagok (T-309/04)
Háttéranyagok (T-317/04)
Háttéranyagok (T-329/04)
Háttéranyagok (T-336/04)
2008. október 23., csütörtök
- T-256/07 People’s Mojahedin Organization of Iran kontra Tanács
[Terrorizmus elleni küzdelem – Pénzeszközök jogtalan befagyasztása – Az Elsőfokú Bíróság ítéletének végre nem hajtása]
Az 1965-ben alapított Iráni Népi Mudzsaheddin Szervezet (PMOI) az iráni sah, majd a mollák rendszerének egy demokratikus rendszerrel való felváltását tűzte ki célul. Korábban fegyveres szárnnyal is rendelkezett, amely Iránban működött. Állítása szerint azonban 2001 júniusától kezdve kifejezetten felhagyott minden katonai tevékenységgel. Ennek ellenére a Tanács a szervezetet felvette azon listára, amely azon személyek és szervezetek nevét tartalmazza, akiknek, illetve amelyeknek a pénzeszközeit a terrorizmus leküzdése érdekében, az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy korábbi határozata alapján, be kell fagyasztani. A PMOI a nevének a listára való felvétele miatt az Elsőfokú Bírósághoz fordult, amely 2006. december 22-én meghozott ítéletében megsemmisítette a szervezet pénzeszközeinek befagyasztását elrendelő tanácsi határozatot, mivel az sértette a védelemhez való jogot, az indokolási kötelezettséget és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. A Tanács az Elsőfokú Bíróság ítélete után sem vette le a PMOI-t a kérdéses listáról, ezért a szervezet ismét az Elsőfokú Bírósághoz fordult.
