A magyar jogi gondolkodás és joggyakorlat elmúlt 15 évi bizonytalanságait lezáró elvi jellegű állásfoglalásnak nevezte Baka András bíró, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt tagja a Magyar Nemzetben szerdán megjelent interjúban az 1956-os tatai sortűz kapcsán szeptember 19-én hozott strasbourgi ítéletet.
“Az ítélet nem pusztán egy konkrét ügyben hozott egyedi döntés, hanem a magyar jogi gondolkodás és joggyakorlat elmúlt 15 évi bizonytalanságait lezáró elvi jellegű állásfoglalás is. Egyebek mellett annak kinyilvánítása, hogy a nemzetközi jog kötelező szabályai adott esetben az 1956-os forradalom eseményeire is alkalmazandók” – mondta Baka András.
Rámutatott továbbá arra: bárhogy értékeljük is a döntést, úgy gondolja, 1956 tiszta szellemének egyedül az a jogállami felfogás felel meg, hogy bűncselekmény elkövetéséért mindenki az elkövetés idején érvényes jogszabályok szerint viselje a következményeket. Azért bűnhődjék, amit elkövetett.
Hozzátette: Korbely János embert ölt, béke- és emberiségellenes bűncselekmény miatt azonban a strasbourgi bíróság szerint nem lett volna elmarasztalható. Baka András elmondása szerint ugyanis a bírák nagy többséggel úgy szavaztak, hogy a magyar állam megsértette az Emberi jogok európai egyezményének hetedik cikkelyét, amely úgy rendelkezik, hogy senkit sem lehet elítélni olyan cselekményért, amely az elkövetése idején a hazai és a nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény.
A bíró az ügyről azt is elmondta, hogy Korbely Jánost azért ítélte ötévi szabadságvesztésre a Legfelsőbb Bíróság, mert úgy találta, hogy a férfi 1956. október 26-án nem pusztán emberölést követett el, hanem megvalósította a genfi egyezmények szerinti béke és emberiség elleni bűntettet is.
Az interjúban az akkor 27 éves százados esetéről a bíró többek között elmondta, hogy Korbely Jánost rendteremtéssel bízták meg azzal kapcsolatban, hogy a forradalmárok az említett nap estéjén Tatán a rendőrség épületét is elfoglalták, s lefegyverezték a rendőröket. Korbelyék a helyszínre mentek, s ott a százados megkérdezte, kinél van fegyver. Az egyik lefegyverzett rendőr azt mondta, hogy Kaszás Tamásnál, és felszólította a férfit, hogy adja át pisztolyát. Ekkor heves vita robbant ki Kaszás és Korbely között, majd Kaszás a zsebéhez nyúlt, és elővette fegyverét. Ekkor dördültek el a lövések. A forradalmár a helyszínen meghalt, társa pedig később vesztette életét. Az nem volt megállapítható, hogy Kaszás a nemzetközi jog előírásainak megfelelően már egyértelműen és véglegesen letette volna a fegyvert.
