A gyermekágyi segély minimálisan kötelező időtartamának 14-ről 18 hétre való emelésére tett javaslatot egy nagyobb “családvédelmi csomag” keretében október 3-án az Európai Bizottság.
„A szegénység elleni küzdelemre vonatkozó jelenlegi stratégia gyakran nem működik” – nyilatkozta Vladimír Spidla szociális és foglalkoztatás ügyi biztos abból az alkalomból, hogy október 3-án előterjesztett egy, elsősorban a családi élet védelmére hivatott javaslatokból és ajánlásokból álló csomagot.
A társadalmi kirekesztést a biztos szerint sok összetevő okozza, a munkanélküliségtől és a nem megfelelő képzettségtől kezdve a rossz lakhatási körülményeken át a családi problémákig. “Integrált megközelítéssel kell valódi kiutat mutatnunk az érintettek számára a szegénységből. Ez azt jelenti, hogy a lehető legtöbb ember számára kell lehetővé tennünk, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra, biztosítva azt is, hogy mindazok, akik nem munkaképesek, az emberi méltósággal összeegyeztethető életet élve hozzáférjenek a megfelelő erőforrásokhoz” – mondta.
A minimálbérek rendszereinek hatékonyabbá tétele és a szegénység elleni tagállami küzdelem támogatása érdekében a Bizottság az aktív befogadásra irányuló ajánlást dolgozott ki. A stratégia a munkaképes személyek munkaerő-piaci visszatérését kívánja elősegíteni, egyúttal pedig biztosítani kívánja a nem munkaképesek számára is a méltóságteljes élethez szükséges forrásokat.
A Bizottság által október 3-án meghatározott közös elvek önkéntes keretet jelentenek a tagállamok számára szakpolitikáik kialakításához. A közös elveket a 2008. decemberi foglalkoztatási és szociálisügyi tanács keretében vitatják meg a kormányokkal.
A pénteken közzétett másik jelentés, mely a biztos szerint szintén az idén júliusban elindított megújult szociális menetrendbe illeszkedik, a szülők számára nem kielégítően működő gyermekellátási szolgáltatások hatékonyabbá tételét tűzi zászlajára. A jelentés megállapítása szerint a tagállamok többsége nem teljesítette – a három éves és iskolaköteles kor közötti gyermekek 90 százaléka és a három év alatti gyermekek 33 százaléka számára biztosítandó – gyermekellátás tekintetében meghatározott célokat, melyeket az EU vezetői maguk tűztek ki 2002-ben Barcelonában.
Ahogy azt a BruxInfo korábban már megírta, a Bizottság most a gyermekágyi segély minimális, a tagállamok által kötelezően betartandó hosszát szeretné 14 hétről 18 hétre emelni, s ezzel együtt kötelezővé tenni, hogy ez alatt az idő alatt az anya az előzőleg kapott fizetése száz százalékával megegyező összeget kapjon.
„A hosszabb gyermekágyi segélynek pozitív egészségügyi hatása van általánosságban, míg a fizetéssel megegyező gyermekágyi segély segíti az anyákat abban, hogy ne legyenek pénzügyi nehézségeik, különösen, mert a csecsemőgondozás jelentős extra költséget ró minden családra” – áll a Bizottság javaslatában. Spidla a sajtó előtt hangsúlyozta, Európa csak aktív szociális politikákkal képes a lakosságának elöregedése ellen tenni, a gyermekágyi segély növelése nem költség, hanem elengedhetetlen befektetés a jövőbe.
Az anyák és a gyermekvállalás támogatásával Európa elöregedése ellen
A minimálisan kötelező gyermekágyi-segély 14 hétről 18 hétre történő meghosszabbítása és az anya keresetének 100 százalékával megegyező összegű segély mellett több rugalmasságot is szeretne szavatolni az anyák kényelme érdekében a Bizottság. A javaslat értelmében az anyák a jövőben a szüléstől számított hat hétre kötelesek lesznek kivenni a szülési szabadságot, míg a fennmaradó időt a szülés előtt vagy után vehetik igénybe a szülők saját igényeiknek megfelelően. A gyermekágyi segélyen túl további kifizetésre lennének jogosultak a koraszülötteknek és ikreknek, a sérült gyermeknek és a kórházi ápolást igénylő csecsemőknek életet adó szülők.
A javaslat célul tűzte ki, hogy a tagállamok tiltsák az anyák otthon maradása során annak lehetőségét is a cégeknek, hogy azok előkészítsék a gyermeket vállaló munkavállaló munkaszerződésének felbontását. Továbbá a kisgyermekes anyák rugalmas munkavégzéshez való jogát is fokozná. A Bizottság kiterjesztené a gyermekágyi segélyre vonatkozó szabályokat az egyéni vállalkozókra is.
„Messze vagyunk még a gyermekellátó létesítményekkel kapcsolatos céljainktól, ezért fokozni kell erőfeszítéseinket! A megfelelő, elérhető gyermekellátás létfontosságú ahhoz, hogy a szülők dolgozni tudjanak, javuljon a nemek közötti egyenlőség és erősödjön a társadalmi integráció” – mondta Vladimír Spidla. A gyermekellátás szerinte a népesség elöregedése elleni fellépés szempontjából is életbevágó: megfelelő ellátó szolgálatok nélkül a szülőknek kisebb a gyermekvállalási hajlandósága. A jelenlegi ellátás továbbra sem megfelelő. A tagállamok kormányainak meg kell oldaniuk ezt a problémát, az Unió pedig 2013-ig fél milliárd eurónyi EU-finanszírozással támogatja a gyermekellátó létesítmények fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseiket. A legmagasabb születési arányszámmal büszkélkedő tagállamok ugyanis éppen azok, amelyek a legtöbbet tették a szülők munkája és magánélete egyensúlyának javítása érdekében, és ahol magas a nők munkavállalásának aránya.
Az október 3-i sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Huszonhetekben több, mint 6 millió 25 és 49 év közötti nő saját elmondása szerint családi kötelezettségei miatt nem, vagy csak részmunkaidőben tud dolgozni, ami óriási luxus foglalkoztatási szempontból. A barcelonai célkitűzések kapcsán a biztos kiemelte, hogy messze alulmúlja a várakozásokat a tagállamok által nyújtott gyermekellátó intézményekbe járó gyermekek aránya, mind a 3-ik életévüket be nem töltöttek, mind a 3 év fölöttiek körében, de az általános iskolás kort még el nem értek esetében is. Barcelonában 2002-ben arról állapodtak meg, hogy az óvodások 90 százalékának kell legalább heti 30 órát óvodába járnia, míg bölcsödébe szintén minimum heti 30 órában legalább a három év alattiak 33 százalékának. A három év alattiak kapcsán kilenc régi tagállam teljesíti csupán a célkitűzést, a magyar bölcsödésnek azonban csak 8 százaléka jár gyermekellátó intézménybe, ráadásul vannak akik csak a megcélzott 30 óránál kevesebb heti óraszámban. Az óvodások kapcsán tíz nyugati és észak-európai tagállam teljesíti a barcelonai kritériumokat, míg hazánkban csak a három és hat év közöttiek 79 százaléka jár oviba.
Az anyák több mint negyede számára a gyermekellátó létesítmények hiánya – vagy költsége – jelenti a fő problémát. Ezért a magas színvonalú, megfizethető, a szülőknek és a gyermekeknek megfelelő nyitvatartással működő gyermekellátó létesítmények elérhető volta kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a nők könnyebben be tudjanak lépni a munkaerőpiacra.
A szülők munkavállalási feltételeinek megteremtése emellett elősegíti mind a munkaviszonyban állókat érintő szegénység megelőzését, mind az egyszülős háztartások szegénységének csökkentését, melyeket sokkal nagyobb mértékben (32 százalékban) sújt a szegénység, mint a gyermeket nevelő háztartásokat összességében (17 százalék).
Egyrészt új gyermekellátó létesítmények megnyitásával, másrészt a nem hivatalos gyermekellátás hivatásossá tételével – például minőségi előírások kidolgozásával, a munkafeltételek és a bérezés javításával, valamint a dolgozók képzésével – lehetne javítani a helyzeten a Bizottság szerint. Emellett a szokásostól eltérő munkaidőben dolgozó szülők vagy a beteg gyermekek különlegesebb igényeit is ki kell elégíteni – teszi hozzá a javaslat.
A Bizottságnak nincs közvetlen hatásköre a gyermekellátás területén, támogatja viszont a barcelonai célok elérése érdekében tett lépéseket, és különösen ösztönzi például az Európai Szociális Alap keretében történő társfinanszírozás lehetőségeinek teljes körű kiaknázását. Másrészt továbbra is figyelemmel kíséri a barcelonai célkitűzések elérése érdekében tett lépéseket, melyeket összehasonlítható statisztikákkal, valamint szükség esetén egyes tagállamoknak tett konkrét ajánlásokkal egészít ki. Végül helyes gyakorlatok cseréjére szolgáló különféle programokkal elősegíti a gyermekellátási létesítményekkel kapcsolatos tagállami tapasztalatok cseréjét.
Jelenleg a gyermekágyi segély Európa-szerte, országoktól függően 13 és 28 hét közötti időtartalomra vehető igénybe. A legrövidebb időszak Máltán jár az anyáknak, de 14 hétben maximalizáltak a svédek, az írek, a németek, míg 18 héttel a középmezőnyben szerepelnek a britek, a norvégok, a dánok és a lengyelek. Húsz hét fölötti időszakra csak az orosz, az olasz, a francia és a magyar anyák kapnak gyermekágyi segélyt, utóbbiak tehát a 24 hetes (a jogszabályokban szereplő megfogalmazással: 168 napos) időszakra járó támogatással kifejezetten előnyös feltételekkel nézhetnek családi örömök elé. Vannak azonban olyan országok, ahol lehetőség van 52 hétre is kitolni a támogatást, melynek ára, hogy az idő múlásával csökkenő pénzt kapnak az anyák. A fizetésük 100 százalékát azonban csak a dán, a francia, német, a holland, a norvég, a lengyel és a spanyol szülők kapják kézhez gyermekágyi segély gyanánt, eltérő időintervallumra. Magyarországon a gyermekágyi segély a fizetés 70 százaléka.
A javaslat az EP felszólításának is eleget tesz, mely arra kérte a Bizottságot, hogy meglévő szabályozását módosítsa a terhes dolgozó anyák és a csecsemővel otthon maradó szülők védelmében. A képviselők legutóbb 2008. februárjában az európai demográfiai helyzet javítására elfogadott jelentésben kérték, hogy a tagállamok közelítsék egymáshoz a gyermekágyi segély kapcsán meglévő szabályozásukat, úgy, hogy az hozzájáruljon a születési ráták javulásához szerte a kontinensen.
Jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerőpiacok és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés
A Bizottság a szegénység elleni küzdelem jegyében pénteken közzétett elvei szerint megfelelő jövedelemtámogatás, befogadó munkaerőpiacok és hozzáférés a minőségi szolgáltatásokhoz kell, hogy segítse a szegények felzárkózását a munkahelyükön kívül is, melynek ki kell terjednie a munkanélküliekre is.
Európa népességének mintegy 16 százalékát fenyegeti szegénység – a gyermekek körében ez a szám eléri a 19 százalékot – miközben a tartós munkanélküliség aránya továbbra is 3 százalék, és a fiatalok 15 százaléka marad ki az iskolából. Annak ellenére, hogy bizonyított a szociális transzferek hatékonysága a szegénység csökkentése terén (nélkülük a szegénység aránya 16 százalékról 26 százalékra nőne), a szociális segélyezési rendszerek célcsoportjába tartozók jelentős hányada mégsem részesül belőlük.
Spidla biztos szerint etikai, gazdasági és szociális célunk és kötelességünk a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók visszailleszkedésének elősegítése, amit 1992 óta támogat az Unió például a Nyílt Koordinációs Módszer szociális védelemre és szociális befogadásra vonatkozó eszközein keresztül. Hasonlóképp az Európai Foglalkoztatási Stratégián keresztül is igyekszik segíteni a munka világba való visszatérést.
Az eredmények azonban Spidla szerint további erőfeszítések szükségességét mutatják ezért a Bizottság, mindenekelőtt az aktív politikákat, integrált megvalósítást, aktívabb tagállami részvételt és hatékonyabb politikai egyeztetést javasol.
A biztos szerint egészen alapvető emberi joga polgárainknak, hogy az alkalmazottak fizetései a tisztességes és normális életkörülmények fenntartására elegendőek legyenek. A kormányoknak biztosítani kell a munkaerőpiacra történő visszatérés lehetőségét, vagy az ahhoz szükséges képzést, átképzést. A tagállamoknak a meglévő munkahelyek mellett elsősorban minőségi munkahelyek teremtésére kell törekedniük.
Végül a többségi társadalom számára hozzáférhető alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést is biztosítani kellene a legszegényebbek, szegregációt elszenvedők és munkanélküliek számára is a kormányoknak. Ilyenek a képzések, a szociális lakhatás, a gyermekgondozás és az alapvető egészségügyi ellátás.
