Fleck Zoltán szerint egy nem kellően jól és hatékonyan működő bíróság negatív gazdasági, társadalmi valamint politikai következményeket von maga után; a jogszociológus erről kedden beszélt egy, a témában rendezett budapesti vitaesten.
Közvetlen gazdasági kár származik abból, ha a gazdasági szereplők elvesztik a bizalmukat, mert nem elég hatékony az igazságszolgáltatás, túl sokáig tartanak az eljárások, vagy esetleg nem lehet bízni a tisztességes eljárásban – mondta Fleck Zoltán a Bíróságok – felelősség és függetlenség címmel rendezett beszélgetésen.
Közölte, a hatékonyság hiányának társadalmi jellegű következménye az lehet, hogy az emberek elfordulnak a bíróságtól, mert nem bíznak benne, alternatívákat keresnek, a normakövetési hajlandóság – amely – mint megjegyezte – a magyar társadalomban igen alacsony – tovább romlik, valamint gyengül a garanciákkal rendelkező intézményes eljárás vonzereje.
Politikai következménye, amely a napokban is jól megfigyelhető, hogy a perlés a politikai elit kezében – egy rosszul működő bíróság esetében – “ködösítő” eszközzé válhat – mondta a jogszociológus.
Fleck Zoltán elmondta azt is, további következmény lehet, hogy a jogalkotó kényszerhelyzetbe kerül, ha azt látja, hogy a jogalkalmazó elbizonytalanodott, nem ad olyan értelmet a jogszabályoknak, amilyet szánt neki. Ilyenkor a jogalkotó kényszeresen, gyorsan, minőséghibásan elkezd jogot alkotni, “szájba rágni”. Ez azt jelenti a bírói hatalom számára, hogy elvesztette a jogalkotó bizalmát, másrészt szűkíthetik jogértelmezési hatalmát – fűzte hozzá.
Fleck Zoltán szerint a bírói tanácsokra bízott teljes igazgatás alapvetően egy félreértésen nyugszik; azon, hogy a bírói függetlenség úgy biztosítható, hogy a szervezetnek teljes egészében autonómiát adnak, és az összes hatáskör egy bírói többséggel rendelkező testület kezében van.
Mint mondta, ilyen, mint Magyarországon, nem is nagyon működik a világban. Olyan minták vannak, amelyek a hatásköröket megosztják – tette hozzá.
A jogszociológus szerint van lehetséges kiút; mégpedig az, ha a hatáskörök kiegyensúlyozása felé lépnek. Azon a szemléleten változtatni kell, amely szerint a bírói függetlenség egyet jelent a totális szervezeti szeparáltsággal – hangsúlyozta.
Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke a bírósággal szembeni bizalom kérdésével kapcsolatban kiemelte: nagyon fontos szerepet játszik ebben az ítéletek végrehajtására vonatkozó hajlandóság. Problémaként említette, hogy nincs visszhangja az ítélkezési tevékenységnek, nem jelennek meg jogilag tárgyilagos elemzések, vagy, ami megjelenik “az gyakran a bulvár színvonalán marad”.
További gondnak nevezte meg azt az esetet, amikor a jogalkotó “valami nagyot” akar felmutatni a közvélemény előtt és átgondolatlan szabályokat hoz. Példaként említette az úgynevezett eljárási kifogás intézményét, amely – mint mondta, a többi között sérti az ügyfélegyenlőséget.
Hanák András ügyvéd arról szólt: a bírósági szervezet jelzett hiányosságai, valamint a bíróság és Alkotmánybíróság helyzetének rendezetlensége képes arra, hogy gyengítsék a közbizalmat.
Az eszmecserét a Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet Mi fenyegeti a harmadik köztársaságot? című vitasorozatának részeként tartották.
