Az Európai Közösségek Bírósága 2008. október 9-én (csütörtök) 9.30-kor ítéletet hirdet a Fővárosi Bíróságról érkezett C-404/07. sz. Katz ügyben.
A szeptember 29-től október 3-ig tartó munkahét:
Bíróság
2008. október 2., csütörtök
- C-157/06 Bizottság kontra Olaszország – tárgyalás
[Helikopterek vásárlása közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül]
A Bizottság ismét az EU közbeszerzési jogszabályainak megsértése miatt indított keresetet Olaszország ellen. Az olasz kormány ugyanis közbeszerzési eljárás kiírása nélkül szerzett be a rendőrség és a tűzoltóság számára könnyű helikoptereket, az ilyen eljárás mellőzését azonban a közösségi jog csak akkor engedi meg, ha a beszerzés titkos vagy azt különleges biztonsági intézkedések mellett kell teljesíteni, illetve ha az az állam alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges. A Bizottság szerint a jelen esetben e feltételek egyike sem áll fenn.
Hasonló ügyben ez év áprilisában az Európai Bíróság már elmarasztalta Olaszországot, és kimondta, hogy az olyan eszközök beszerzésénél, amelyek katonai jellegű használata kevéssé valószínű, a közösségi szabályoknak megfelelő közbeszerzési eljárás lefolytatása elengedhetetlen.
- C-326/07 Bizottság kontra Olaszország – ítélethirdetés
[Aranyrészvények – A különleges jogok gyakorlásának nem kellően pontos feltételekhez kötése – Más tagállamokból érkező befektetések akadályozása]
Olaszországban a védelem, szállítás, távközlés, energiaforrások és egyéb közszolgáltatások ágazatokban tevékenykedő és állami ellenőrzés alatt álló társaságok közül a minisztertanács elnöke rendelettel határozza meg azokat, amelyek alapszabályát ki kell egészíteni egy olyan záradékkal, amely az állami ellenőrzés megszűnése esetén továbbra is biztosítja az állam számára meghatározott különleges jogok gyakorlásának a lehetőségét (aranyrészvény). E különleges jogok alapján az állam bizonyos esetekben megakadályozhatja az érintett cégben a befektetők 5% feletti részesedésszerzését, az 5% részesedéssel rendelkező részvényesek között kötendő megállapodásokat, illetve megvétózhatja a társaság megszüntetésére, áthelyezésére, összeolvadására, szétválására, a székhely külföldre történő telepítésére, valamint a társasági cél megváltoztatására irányuló határozatokat. Ilyen esetek lehetnek különösen az energiahordozókkal és nyersanyagokkal, a távközlési és szállítási alapszolgáltatásokkal, valamint a közszolgáltatásokkal való ellátás megszakadásával fenyegető súlyos és tényleges veszélyek, a közszolgáltatások nyújtásához szükséges berendezések és hálózatok biztonságos üzemeltetését fenyegető súlyos és tényleges veszélyek, a honvédelemet és a katonai biztonságot, valamint a közrendet és közbiztonságot fenyegető súlyos és tényleges veszélyek, illetve a közegészségügyi veszélyhelyzetek. A Bizottság szerint az így meghatározott esetek nem kellőképpen egyediek vagy pontosan körülírtak ahhoz, hogy a más tagállamokból érkező befektetők számára lehetővé tegyék annak megismerését, hogy mikor alkalmazhatók a fent említett különleges jogok. A Bizottság ezért annak megállapítását kéri az Európai Bíróságtól, hogy Olaszország megsértette a letelepedés és a tőkemozgás szabadságát.
Elsőfokú Bíróság
2008. szeptember 30., kedd
- T-191/07 Anheuser-Busch kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) – tárgyalás
[Közösségi védjegyek – Budweiser – Amerikai-cseh sörháború]
1996 áprilisában az Anheuser-Busch amerikai sörgyártó az Alicantéban található OHIM-nál közösségi védjegyként kívánta bejegyeztetni a „Budweiser” szómegjelölést a sör termékkategória tekintetében. A Budějovický Budvar cseh sörgyár felszólalt a bejegyzési kérelem ellen, arra hivatkozva, hogy a bejegyezni kívánt szómegjelölés összeütközésben állna már létező nemzetközi védjegyekkel és eredet-megjelölésekkel. Az OHIM elutasította az amerikai cég kérelmét azzal az indokkal, hogy a „Budweiser” szómegjelölést korábban már több EU-tagállamban védjegyként bejegyezték a Budějovický Budvar javára. Az Anheuser-Busch az OHIM e határozatát támadta meg az Elsőfokú Bíróság előtt.
2008. október 2., csütörtök
- T-344/02 Air One kontra Bizottság – tárgyalás
[Állami támogatások – Az Alitalia szerkezetátalakítása és újratőkésítése]
Az Alitalia egyik versenytársa, az Air One annak sérelmezése miatt indított keresetet az Elsőfokú Bíróság előtt, hogy a Bizottság nem emelt kifogást az olasz állam által az Alitaliának nyújtott szerkezetátalakítási támogatás harmadik részletének kifizetése ellen, illetve, hogy a Bizottság úgy vélte, hogy az olasz nemzeti légitársaság újratőkésítésére juttatott 1.432 milliárd euró nem minősül állami támogatásnak.
Az október 6-tól október 10-ig tartó munkahét:
Bíróság
2008. október 9., csütörtök
- C-304/07 Directmedia Publishing – ítélethirdetés
[Adatbázisok védelme – A kimásolás fogalma – Német versgyűjtemények]
A Freiburgi Egyetem német nyelvi tanszékén dolgozó Ulrich Knoop professzor és csapata elkészítette az ún. Freiburgi antológiát, amely 1720 és 1933 között keletkezett német versek gyűjteménye. A projekt részeként összeállítottak egy verscímeket tartalmazó listát is, amelyet az Interneten „Az 1730 és 1900 közötti német irodalom 1100 legfontosabb verse” címen publikáltak. A lista elkészítése két és fél évet és 34 900 eurót vett igénybe.
A Directmedia Publishing nevű cég 2002-ben egy CD-ROM-ot adott ki, „Ezer vers, amit mindenkinek ismernie kell” címmel. A CD-ROM-on található versek közül 876 az 1720 és 1930 közötti időszakból származik, és ezek közül 856 megtalálható a Freiburgi Egyetem által összeállított listán. A versek kiválasztása során a Directmedia iránymutatásként használta fel a Freiburgi Egyetem címlistáját, az ott feltűntetett műveket egyenként megvizsgálta, és a címek közül egyesek átvételét mellőzte, ugyanakkor saját gyűjteményéhez a freiburgi címlistán nem szereplő egyes műveket is hozzáadott. A cég a kiválasztott versek szövegét a saját forrásaiból kereste ki.
Knoop professzor és a Freiburgi Egyetem keresetet indítottak a Directmedia ellen, azt állítva, hogy a cég megsértette a professzor szerzői, illetve az egyetemnek az adatbázisokhoz fűződő jogait. Az ügy a különböző fokú német bíróságokon keresztül, ahol a Directmedia mindig pervesztes lett, a szövetségi bíróság elé került, amely elutasította a cégnek a szerzői jog tárgyában benyújtott fellebbezését, de az adatbázis-irányelvvel kapcsolatban kérést intézett az Európai Bírósághoz. A német bíróság azt szeretné megtudni, hogy az adatátvitel akkor is az adatbázis jogosultja által megtiltható kimásolásnak minősül-e, ha az adatokat egyenként mérlegelve kérdezik le az adatbázisból.
Sharpston főtanácsnok 2008. július 10-én megtett indítványában úgy vélte, hogy jelen esetben is kimásolásról van szó.
- C-404/07 Katz – ítélethirdetés
[Meg kell-e tanúként hallgatni a pótmagánvádlót a büntetőeljárásban?]
A magyar büntető eljárásjog szerint bizonyos estekben – például, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette – a sértett az ügyész helyett, lényegében annak jogait gyakorolva, pótmagánvádlóként léphet fel. A büntetőeljárásról szóló törvényünk emellett úgy rendelkezik, hogy büntetőügyben ügyészként nem járhat el, aki az ügyben, mint tanú vesz vagy vett részt. A Tanácsnak a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB kerethatározata viszont előírja, hogy minden tagállam biztosítja a sértett számára az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét. A Fővárosi Bíróság egy előtte folyó büntetőeljárásban mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pótmagánvádló sértett a magyar büntető eljárásjog szabályai szerint nem hallgatható meg tanúként, és azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett kerethatározat alapján a pótmagánvádló sértett számára biztosítani kell-e azt a lehetőséget, hogy a büntetőeljárás során tanúként meghallgatható legyen.
Juliane Kokott főtanácsnok 2008. július 10-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a kerethatározat szerint a bűncselekmény sértettjének, aki az e cselekmény miatti büntetőeljárásban a vádhatóság helyett maga képviseli a vádat, lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy vallomásával ezen eljárásban bizonyítékot szolgáltasson. E sértett részére azonban nem szükséges tanúi jogállást biztosítani, ha az alkalmazandó nemzeti büntetőeljárási jog ennek ellenére is lehetőséget ad számára a bíróság előtti vallomástételre, és e vallomás bizonyítási eszközként értékelhető.
Elsőfokú Bíróság
2008. október 8., szerda
- T-68/04 SGL Carbon kontra Bizottság, T-69/04 Schunk és Schunk Kohlenstoff-Technik kontra Bizottság és T-73/04 Carbone Lorraine kontra Bizottság – ítélethirdetés
[Kartell – Mechanikus és elektromos felhasználású szén- és grafittermékek – 101,44 millió euró összegű bírság]
2003-ban a Bizottság megállapította, hogy hat cég kartell-megállapodásban vett részt az elektromotorok árammal való ellátásához szükséges szén- és grafittermékek piacán, amiért az érintett cégek közül ötöt összesen 101.44 millió euró összegű bírsággal sújtott (lásd a Bizottság sajtóközleményét). A hatodik részvevő, a Morgan Crucible nevű cég, a Bizottsággal való együttműködése jutalmául, mentesült a bírság kiszabása alól. A cégek közül három, az SGL (a kiszabott bírság összege: 23,64 millió euró), a Schunk (30,87 millió euró) és a Carbone Lorraine (43,05 millió euró), keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottság határozata ellen, annak megsemmisítését, illetve a kiszabott bírság összegének csökkentését kérve. A teljesség kedvéért, a két további érintett cég a Conradty Nürnberg GmbH (1,06 millió euró), illetve a Hoffman & Co Elektrokohle AG (2,82 millió euró) volt, amelyeket azonban azóta már megszerezte magának a Schunk-csoport.
