Az Állami Számvevőszék által közzétett Tájékoztató – összhangban az Európai Uniós országok számvevőszékeinek elnökeiből álló Kapcsolattartó Bizottság törekvéseivel valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenysége elfogadásáról szóló 43/2005. (V. 26.) OGY határozat 4. pontjában előírtakkal1 – bemutatja Magyarország európai uniós pénzügyi kapcsolatait és a támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések 2007-es tapasztalatait.
Az ÁSZ Tájékoztatója elemzi Magyarország támogatás felhasználását – abszorpciós képességét – és leszögezi, hogy a strukturális alapok esetében Magyarország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, a kifizetések tekintetében az újonnan csatlakozók mezőnyének első felében (3. helyen) van, az EU 25 között a 19. helyen áll. A Kohéziós Alap esetében hazánk a 2006. éves kötelezettségvállalási előirányzatokat teljes mértékben felhasználta, a 22,82%-os kifizetési aránnyal az új tagországok között a 2. helyet foglalja el.
A tavalyi Tájékoztatóhoz hasonlóan az ÁSZ kitér azon 2007-ben érvényben lévő hazai és uniós jogszabályokra, amelyek meghatározták az EU-támogatások felhasználásában közreműködő intézményrendszer működését és ellenőrzési tevékenységét. Átfogó képet ad a különböző szervezetek feladat- és hatásköréről, az ellenőrzések során betöltött szerepükről.
Az átláthatóság érdekében a Tájékoztató bemutatja Magyarország EU költségvetésbe történő befizetéseit, továbbá a Magyar Köztársaság központi költségvetésében megjelenő és a költségvetésen kívüli tételként szereplő támogatások és az Uniótól közvetlenül igényelhető (oktatási és kutatás-fejlesztési célú) támogatások felhasználását, az uniós források önkormányzatoknak, mint kedvezményezetteknek nyújtott támogatások felhasználásának értékelését.
A Tájékoztató a lefedni kívánt valamennyi uniós támogatási kör szempontjából előrelépést jelent abban az értelemben, hogy a fent említett támogatások mellett két, az Európai Bizottság által közvetlenül kezelt program felhasználását is bemutatja. Az ÁSZ kérdőíves felmérésre alapozva átfogó képet ad arról is, hogy a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséből finanszírozott intézmények, illetve szervezetek közül melyek azok, amelyek a Magyarországra beérkező európai uniós források felhasználásában közreműködnek, vagy részt vesznek (pl. a támogatások irányítására, kezelésére, ellenőrzésére felállított intézményrendszer keretében), illetve az EU költségvetéséből maguk is részesülnek.
A Tájékoztató tartalmazza minden alapnál, illetve programnál az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a belső ellenőrzés, a Kifizető/Igazoló Hatóság és az Állami Számvevőszék vizsgálatait, azok főbb megállapításait.
Kiemelten kezeli a szabálytalanság kérdéskörét, ugyanakkor a korrupció jelenségét nem tudja mélységében feltárni, mivel a tárgyév során lezárult ellenőrzések eredményeire támaszkodik és elkészítése során nem került sor külön ellenőrzés elvégzésére. Az Állami Számvevőszék azonban tevékenysége során országgyűlési felhatalmazás alapján [1] aktívan közreműködik a korrupció tipikus kiváltó okainak bemutatásában, területeinek beazonosításában és a kapcsolatos jogalkalmazási hiányosságok feltárásában.
Az immáron három éve készülő, az egyes évekre koncentráló Tájékoztatókban megfogalmazott trendek, tendenciák és átfogó tapasztalatok szintetizálása kiváló alkalmat ad arra, hogy a lezáródó költségvetési periódusról rendelkezésre álló tapasztalatokat és tanulságokat az ÁSZ értékelje és összevesse az újonnan induló időszak tevékenységéről megfogalmazott ellenőrzési megállapításokkal. Ez az összehasonlítás megfelelő alapul szolgálhat előremutató – a hatékonyságot és eredményességet szolgáló – érdemi intézkedések meghozatalára a feltételrendszer és felhasználás terén.
A következtetések levonását segítette, hogy az előcsatlakozási alapok vonatkozásában a programok pénzügyi lezárása hamarosan befejeződik. Az már azonban most is látható, hogy az előcsatlakozási alapok és a Schengen Alap forrásait Magyarország sikeresen felhasználta. A SAPARD esetében a pénzügyi zárás és a pénzügyi rendezés (2008. évben) megtörtént. A Phare esetében a 2007. évet az EU Bizottság záró auditjaira való felkészülés jellemezte.
A 2004-2006-os programozási időszakra az Unióból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételrendszert az uniós és hazai előírásokat figyelembe véve kialakították.
A források felhasználásának értékelése szempontjából kedvező, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítására rendelkezésre álló keret több mint 100 %-át kötelezettségvállalással lefedett, amelynek értéke 2007 végére közel 2 820 M eurót tett ki. A lekötések realizálásában, azaz a kifizetésekben rejlő kockázatok elkerülése érdekében az ÁSZ szerint a szerződéskötések és kifizetések felgyorsítására kell koncentrálni.
A költségvetési periódus támogatásai forrásfelhasználását nagymértékben nehezítette, hogy a támogatásközvetítő intézményrendszer és a jogszabályi környezet kialakítása a támogatási rendszer indításával párhuzamosan történt, és folyamatosan átalakult annak ellenére, hogy Magyarország számára az előcsatlakozási alapok – többek között a megfelelő intézményi hálózat és jogszabályi környezet kialakítása céljából – már 2000-től rendelkezésre álltak. Az intézményrendszer működését a kezdeti lassú pályázat-feldolgozási periódust követően a benyújtott számlákra történt kifizetések jogszabály által előírt határidőn túli teljesítése mellett a nagy létszám-fluktuáció is gátolta.
Az EU források ellenőrzési rendszere betöltötte a szerepét, ugyanakkor nem mentes az átfedésektől és az esetenkénti egyidejű ellenőrzésektől.
A programozási periódus végére sem működött teljes körűen, megbízhatóan és eredményesen a támogatás-felhasználást támogató informatikai rendszer (EMIR).
A Kohéziós Alap tekintetében a feltételrendszer kialakításában tapasztalható fentiekben bemutatott hiányosságok mellett az időszakot a projektek megvalósításának időbeli elhúzódásán túl a jelentős költségtúllépés és műszaki tartalomváltozás jellemezte.
A kifizetések növekedésével természetszerűen az EU és hazai ellenőrzési szervek által végzett ellenőrzések száma is nőtt. A vizsgálatok által feltárt szabálytalanságok (legtipikusabb a közbeszerzési törvény megsértése, téves elszámolás, jogosulatlan, nem elszámolható tételek igénylése, kifizetése, a projekt nem, vagy nem megfelelő mértékű megvalósítása, eltérés a támogatási szerződéstől, késedelmes teljesítések) pénzügyi következményekkel járhatnak.
A Tájékoztató szerint a pénzügyi periódus zárása tekintetében kiemelt figyelmet kell fordítani a szabálytalanságok lehető legnagyobb mértékű feltárására, nyomon követésére és az adósságmenedzsment hatékony működtetésére, valamint az uniós támogatásokból megvalósult projektek kötelező működési monitoringjára. Ezek nem megfelelő működtetése jelentősen meghosszabbíthatja az EU-val való pénzügyi elszámolási és zárási folyamatot, ami kedvezőtlenül hathat a hazai költségvetés helyzetének alakulására.
A pénzügyi célok teljesítése mellett a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott célok elérése és a források hatékony hasznosulása érdekében a hatékonysági és eredményességi célokra is kiemelt figyelmet kell fordítani az ÁSZ szerint.
A 2007-2013-as költségvetési periódus első éve a felkészülés jegyében telt el. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások intézményrendszerének akkreditálása már megtörtént. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjait az EU Bizottság az elsők között fogadta el, és az intézményrendszer akkreditációja az uniós előírásoknak megfelelően egy éven belül befejeződött. Az ÚMFT újdonságaként bevezetett, a kormány egyedi döntésén alapuló stratégiai fontosságú fejlesztési elképzelések megvalósítása nagy kockázatot hordoz magában a centralizált döntéshozatal, a korábbi tapasztalatok hiánya és a hazánk rendelkezésére álló támogatás összegéhez viszonyított magas aránya miatt.
A támogatásközvetítő intézményrendszer és a jogszabályi környezet változásai következtében az operatív programok végrehajtása lassan és nem minden program vonatkozásában indult be. A korábbiakban kiépített monitoring és ellenőrzési rendszert valamennyi szervezetben és szinten erősíteni szükséges. Az ÚMFT támogatás-felhasználást támogató informatikai rendszerének kiépítettsége 2007. év végén még nem volt teljes körű. Az EU költségvetéséből forráslehívás – az agrártámogatások kiegyensúlyozott lehívásaitól és egy csekély, operatív programra kifizetett összegtől eltekintve – gyakorlatilag nem volt.
Az Állami Számvevőszék által elkészített Tájékoztató teljes szövege a www.asz.hu címen érhető el.
