A más tagállamokban elkövetett közlekedési vétségek miatt kirótt bírságok behajtását lehetővé tevő jogszabály-javaslatról szavazott az Európai Parlament közlekedési bizottsága kedden.
Ma a sofőrök által elkövetett közlekedési szabálysértések nyomán kiszabott bírságok nagy részét nem fizetik ki az Unió polgárai, ha azt nem saját tagországukban rótták ki rájuk. Ennek a gyakorlatnak szeretne gátat szabni az EP közlekedési bizottsága, mely 49 igen, ellenszavazat nélkül és egy tartózkodás mellett fogadta el javaslatot. A javaslat értelmében a jövőben a szabályokat áthágó vezetők kilétének utána tudnak majd járni az érintett országok hatóságai, legyen szó ittas vezetésről, gyorshajtásról, a biztonsági öv használatának mellőzéséről vagy a piros lámpa figyelmen kívül hagyásáról.
Az EP bizottságának tagjai szerint a jelenlegi szabályozás, mely lehetővé teszi a büntetések be nem fizetését, nem csak a közlekedésbiztonságot veszélyezteti, de diszkriminatívan hat a helyi sofőrökkel szemben, akik nem kerülhetik el a büntetést. A spanyol szocialista Inez Ayala Sender szerint az utakat használók ezen két csoportjának megkülönböztetését ezért is kell felszámolni.
A képviselők (és a Bizottság eredeti) javaslata szerint egy elektronikus információcsere rendszert hoznának létre a Huszonhetek, melyen keresztül a közlekedésrendészeti szervek egységesítve oszthatnák meg a vétkezők adatait. A módszer lényege, hogy a gépjárművek rendszámának és a sofőr személyes adatainak megküldését követően a helyi hatóságok kikeresik a bírságot kapott személyt tagállami nyilvántartásukból, s kipostázzák a bírság befizetésére szólító dokumentumokat. A javaslat azután léphet életbe, hogy a tagállamok beépítették jogrendjükbe az adatok kiadásáról szóló irányelvet. A közlekedési bizottság a tagállami támogatás érdekében különös figyelmet fordított a személyes adatok védelmére az információcsere kapcsán.
A közlekedési kihágást elkövető sofőrnek kiküldött büntetésről szóló dokumentumnak minimálisan tartalmazni kell a büntetést behajtó hatóság nevét, a büntetés összegét és a befizetés lehetséges módjait, a befizetés határidejét, valamint a fel kell tüntetni azt is, hol lehet panasszal élni vagy a kiszabott bírság jogosságát vitatni, illetve az ellen jogi úton fellépni. A képviselők elképzelése szerint a büntetésről szóló levélnek azt is tartalmazni kell, hogy a büntetés befizetésének megtagadása esetén azt továbbítják a polgár anyaországába, hogy ott hajtsák be azt. A büntetés behajtását a polgár állampolgárságával megegyező nemzeti jogszabályok szerint viszik véghez.
Az EP képviselők az irányelv életbelépésétől számított két év múlva a megvalósulásról szóló jelentés készítését is a javaslatba foglalták. A jelentés alapján döntenének majd a honatyák, hogy esetleg más közlekedési vétségeket is a jogszabály hatálya alá vonjanak-e.
A tervezet értelmében számos közlekedésbiztonsági irányelvet is kiterjesztenének a képviselők, így például azt, hogy azokban a tagállamokban, ahol az átlagnál több a közlekedési balesetek száma, a helyi hatóságoknak a jelenleginél 30 százalékkal több sebességmérő üzembe helyezését írnák elő.
Az EP képviselők továbbá előírnák, hogy évente legalább a sofőrök 30 százalékának mérjék a véralkoholszintjét. A biztonsági öv használatára vonatkozóan, legalább évi hat héten át tartó ellenőrzéseket javasolnak azokban az államokban, ahol a lakosság kevesebb, mint 70 százaléka használja azt vezetéskor.
Továbbá a javaslat elfogadása esetén a képviselők az autósok tájékoztatását is előírnák az új szabályok életbelépése kapcsán, autóklubbok és a közlekedésbiztonsági szervezetekre bízva ennek kivitelezését.
Az intézkedések bevezetése az EU által korábban kitűzött cél megvalósítását szolgálná, mely szerint 2010-re 50 százalékkal csökkenne a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma.
