Elkészült a Büntető törvénykönyv (Btk.) általános részét tartalmazó úgynevezett novella tervezete; az új jogszabály elfogadása után várhatóan csökken a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt fiatalkorúak száma – közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) csütörtökön.
A szaktárca azt követően adott ki közleményt, hogy előző nap Szabó Máté ombudsman “konkrét intézkedési tervet” kért Draskovics Tibor minisztertől, mert egy vizsgálatában azt állapította meg: közvetlen veszélyben vannak a fiatalkorú fogvatartottak élethez és emberi méltósághoz fűződő alkotmányos jogai több büntetés-végrehajtási intézetben.
Az IRM utalt arra, hogy Draskovics Tibor még hivatalba lépésekor elrendelte a büntetés-végrehajtás átfogó, az európai uniós elvárásokhoz is igazodó fejlesztési programjának elkészítését.
Közölték azt is: elkészítették a Btk. általános részét tartalmazó úgynevezett novella tervezetet. Eszerint a végrehajtandó szabadságvesztés büntetést fiatalkorú bűnelkövetők tekintetében “legvégső esetben” kiszabható büntetésként tartalmazza, kizárólag a legsúlyosabb bűncselekmények, és a legveszélyesebb elkövetőkkel szemben.
Elfogadása esetén várható, hogy a fiatalkorúak körében már középtávon is csökken a végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek száma – tették hozzá.
Az ombudsman szerint a fogvatartottak egymással szembeni agresszióját az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell akadályoznia. Szabó Máté azután rendelt el vizsgálatot, hogy 2007 októberében a tököli büntetés-végrehajtási intézetben egy fiatalkorú elítéltet megöltek a zárkatársai.
Közölte, arra a következtetésre jutott, hogy Tökölön és Szirmabesenyőn a fiatalkorúak elhelyezése közvetlenül veszélyezteti az élethez és az emberi méltósághoz, az állami védelemhez és gondoskodáshoz való, a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges alkotmányos jogaikat.
A vizsgálat szerint a fogvatartottak ott fordulnak egymás ellen, ahol a zárkák túlzsúfoltak; egy pécsi úgynevezett “előzetesházban” például egy egyszemélyes zárkában hat embert helyeztek el. Az ombudsman megállapította: az előzetesházak átlagosan 200 százalékos “kihasználtsága” embertelen, megalázó bánásmódot jelent. A vizsgálatból kiderült az is: Tökölön mindössze két pszichológus foglalkozik hétszáz fogvatartottal.
Szabó Máté szerint csak a legsúlyosabb esetekben indokolt, hogy előzetes letartóztatásra büntetés-végrehajtási intézetet jelöljenek ki, ezért a szociális és munkaügyi miniszternek újabb javítóintézet létrehozását ajánlotta.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) azt közölte: a tárca jelenleg négy javítóintézetet működtet, és jelenleg nem tartja indokoltnak újabb javítóintézet létrehozását. A minisztérium közleményében felidézte: Budapesten a Szőlő utcában, Aszódon és Debrecenben fiúk, Rákospalotán lányok számára tartanak fenn javítóintézetet. A Szőlő utcai intézményben kizárólag előzetes letartóztatásban lévők vannak elhelyezve, a debreceni és a rákospalotai intézet mind javítóintézeti nevelésre ítélt, mind előzetesen letartóztatott fiatalkorúakat fogad, Aszódon pedig kizárólag javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorúakkal foglalkoznak.
Az SZMM szerint a javítóintézetekben összesen 186 férőhely áll rendelkezésre előzetes letartóztatottak elhelyezésre; a budapesti és a debreceni javítóintézetben a férőhely-kihasználtság az elmúlt másfél évben 88-98 százalék közötti, Rákospalotán pedig nem éri el a 20 százalékot sem.
“A javítóintézetek férőhely-kihasználtsági adatai azt mutatják, hogy az intézetekben nincs zsúfoltság, az elhelyezettek száma nem éri el az engedélyezett férőhelyszámot, időszakonként ingadozik is, esetenként a férőhelyek 30 százaléka kihasználatlan. Az adatok szerint a bíróságok – mérlegelve az elkövető fiatalkorú személyiségét, illetve az elkövetett bűncselekmény súlyosságát – lényegesen nagyobb számban tartják indokoltnak az előzetes letartóztatás végrehajtását büntetés végrehajtási intézetben, mint javítóintézetben” – olvasható az SZMM közleményében.
Mindezek figyelembevételével a SZMM jelenleg nem tartja indokoltnak újabb javítóintézet létrehozását. “De természetesen amennyiben hosszabb időszakon keresztül nagyobb igény mutatkozik a javítóintézetekben az előzetes letartóztatási férőhelyek iránt, akkor megvizsgáljuk egy új intézmény létrehozásának lehetőségét” – tették hozzá.
