A nyári vakáció után véget ért az ítélkezési szünet az Európai Bíróságon. A szeptember 1-jétől szeptember 5-ig tartó munkahéten számos érdekes ügy kerül a bíróság napirendjére

2008. szeptember 3., szerda

  • C-402/05 P Kadi kontra Tanács és Bizottság és C-415/05 P Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság egyesített ügyek

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint a Biztonsági Tanács feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az ENSZ tagjai a Biztonsági Tanács határozatait közvetlenül és olyan nemzetközi szervezetekben kifejtett tevékenységük útján hajtják végre, amelyeknek tagjai. A Biztonsági Tanács mind 2001. szeptember 11-ét megelőzően, mind azt követően, több határozatot hozott a Tálibánnal, Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal és a velük összeköttetésben álló személyekkel és szervezetekkel szemben. A Biztonsági Tanács felhívott minden ENSZ-tagállamot az e személyek vagy szervezetek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló pénzeszközök és pénzforrások befagyasztására. A Biztonsági Tanács egy Szankcióbizottságot bízott meg az érintett jogalanyok és a befagyasztandó pénzforrások azonosításával, valamint a felmentés iránti kérelmek elbírálásával. E határozatokat a Közösség az érintett személyek és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztását elrendelő tanácsi rendelettel hajtotta végre. Az érintett személyeket és szervezeteket felvették a rendelet mellékletét képező listára, amelyet a Bizottság a Szankcióbizottság által végzett aktualizálások alapján rendszeresen felülvizsgál. Az államok emberiességi megfontolásból felmentést adhatnak a pénzkészletek befagyasztása alól. Az Elsőfokú Bíróság előtt több érintett személy és szervezet, köztük a szaúdi Y. A. Kadi, illetve a svédországi székhelyű Al Barakaat International Foundation kérte az említett tanácsi rendelet megsemmisítését. Az Elsőfokú Bíróság 2005. szeptember 21-én meghozott ítéletében elutasította a felperesek kereseti kérelmét, akik ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be az Európai Bírósághoz.

Poiares Maduro főtanácsnok 2008. január 16-án és 23-án megtett indítványaiban a vitatott rendelet megsemmisítését javasolta az Európai Bíróságnak, mivel álláspontja szerint a rendelet sérti a felpereseknek a közösségi jog által védett alapvető jogait.

  • C-531/06 Bizottság kontra Olaszország és C-171/07 Apothekerkammer des Saarlandes és társai & C-172/07 Neumann-Seiwert egyesített ügyek

Mindhárom ügy tárgya a gyógyszertárakban való tulajdonszerzés korlátozása megengedhetőségének kérdése.

Olaszországban csak a gyógyszerész végzettséggel rendelkező magánszemélyek, illetve a kizárólag gyógyszerészekből álló vállalkozások szerezhetnek részesedést magángyógyszertárakban. Emellett a gyógyszerészeti készítmények forgalmazását végző vállalkozások nem szerezhetnek részesedést magán- és közgyógyszertárakat üzemeltető társaságokban. A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Olaszország ellen, mivel álláspontja szerint az említett tilalmak korlátozzák a tőkemozgás és a letelepedés szabadságát.

A Németországból érkezett másik két ügyben a saar-vidéki gyógyszerészkamara és helyi gyógyszerészek támadják a tartomány azon döntését, amelynek alapján a DocMorris nevű holland internetes gyógyszertár engedélyt kapott arra, hogy Saarbrückenben egy gyógyszertárat üzemeltessen, azzal a feltétellel, hogy a cég egy gyógyszerésze személyesen és ténylegesen is a gyógyszertár vezetője lesz. A gyógyszerészkamara és a német gyógyszerészek azt állítják, hogy a német jog alapján csak természetes személyek kaphatnak engedélyt gyógyszertár üzemeltetésére, és az engedélyjogosultnak személyesen kell vezetnie a gyógyszertárat. Álláspontjuk szerint, ha személyek egy csoportja kíván egy gyógyszertárat üzemeltetni, úgy mindegyiküknek engedélyt kell kérni erre, de a gyógyszertár ilyenkor sem üzemeltethető tőkeegyesítő társaságként, hanem kizárólag személyegyesítő társaságként. Az eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett német szabályozás összhangban van-e a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával.

2008. szeptember 4., csütörtök

  • C-222/07 UTECA

A közösségi jog az európai televíziós filmek készítésének és bemutatásának támogatása érdekében arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a televíziós műsorszolgáltatók működését úgy szabályozzák, hogy a sugárzott programok meghatározott százaléka európai televíziós mű legyen. A területet szabályozó közösségi irányelv a tagállamok számára megengedi, hogy az irányelvben foglalt rendelkezéseknél részletesebb vagy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak a televíziós műsorszolgáltatókkal szemben. Spanyolország az irányelv felhatalmazása alapján arra kötelezi a területén működő műsorszolgáltatókat, hogy minden évben, az előző gazdasági évben könyvelt bevételeik legalább öt százalékát európai játék- illetve tévéfilmek finanszírozására fordítsák. Ezenkívül a spanyol műsorszolgáltatók az említett kötelező finanszírozás 60 százalékát eredeti spanyol nyelvű alkotások készítésére kötelesek fordítani. Egy spanyol bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az irányelv azon rendelkezése, amely fenntartja a tagállamok számára a jogot részletesebb vagy szigorúbb szabályozás elfogadására, értelmezhető-e úgy, hogy a tagállamok annak alapján arra kötelezhetik a műsorszolgáltatókat, hogy bevételük meghatározott százalékát európai vagy hazai filmek támogatására fordítsák.