Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) azokat a javaslatait foglalta össze, amelyekkel egyértelműbbé lehetne tenni a gyülekezési törvényt – mondta Draskovics Tibor szakminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
A nap folyamán a gyülekezési törvény módosításával kapcsolatos ötpárti egyeztetés után Szili Katalin házelnök azt mondta, a kormány ezzel kapcsolatos, a spontán gyülekezés szabályait és a bejelentések időpontjával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó javaslata már elkészült.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón közölte, az IRM tavasszal készítette el a javaslatát arról, hogy az elmúlt 20 év – és különösen az elmúlt két év – tapasztalatai alapján milyen módosításokat tart célszerűnek a gyülekezési törvényben.
Egy sor olyan javaslat szerepel benne, amely konkretizálná a gyülekezési törvény azon általános rendelkezését, hogy az Alkotmányban védett szabad gyülekezés joga nem járhat mások jogainak, szabadságának sérelmével – jelentette ki Draskovics Tibor.
Példaként említette, javaslatot tesznek arra, hogyan egyeztethető össze a gyülekezési jog biztosítása az akadálymentes közlekedés fenntartásával. Javaslatot tesznek arra is – mondott egy további példát -, hogy ne lehessen egész éjjel demonstrációval hangoskodva másokat zavarni, ne lehessen évekre permanens demonstrációt bejelenti és tartani.
De – mint azt egy kérdésre válaszolva elmondta – emlékezete szerint arra is van javaslatuk, hogyan kell az egymással “konkuráló”, azaz egy időben, ellentétes céllal tartott demonstrációkat kezelni. Megjegyezte: véleménye szerint a hatályos gyülekezési törvényből is le lehet vezetni erre a megoldást.
Az lenne a jó – tette hozzá -, ha egyértelműbb törvényi szabályok segítenék az érdekelteket, a demonstrálni szándékozókat és a hatóságokat is.
Emlékeztetett rá: mivel a gyülekezési törvény kétharmados, ezért “napirendre csak olyan javaslatok kerülhetnek, amik a parlamentben képviselt pártok által elfogadhatók”.
“Ez tehát egy étlap, amiből válogatni és szemezgetni lehet. Mi megpróbáltuk letenni az összes olyan javaslatot, ami megítélésünk szerint jobban működtethetővé tenné a gyülekezési jogot. Nem volt benne sem jogkorlátozó, sem jogkiterjesztő szándék” – jelentette ki.
