Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) elkötelezett abban, hogy módosítsa a gyógyszer-gazdaságossági törvényt – mondta Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a minisztériumban folytatott csütörtöki tárgyalása után.
A kamara még márciusban kezdeményezte a gyógyszer-gazdaságossági törvény korrekcióját, javaslataikat tíz pontban foglalták össze. Mint Horváth Tamás elmondta, nem a törvény visszavonását, hanem javítását szeretnék azért, hogy megakadályozzák a törvény – szavai szerint – “káros következményeinek” kialakulását.
Meg kell állítani a törvény nyomán kialakuló folyamatokat, amiben ellátási problémák keletkeznek – jelentette ki.
Elmondása szerint a minisztériumi tárgyaláson egyetértés született abban, hogy a jelenleg a törvényben szereplő, az új gyógyszertárak létesítésére vonatkozó többletszolgáltatások mögött nincs valódi lakossági igény. Egyetértés született abban, hogy új gyógyszertár létesítése csak 24 órás nyitva tartással, illetve heti 6 napon összesen 65 órás nyitva tartás mellett folyamatos ügyelet vállalásával legyen lehetséges.
A kamara elnöke hozzátette: kéthetente találkozik a kamara delegációja a minisztérium szakembereivel, várhatóan szeptember első felére befejezik az egyeztetéseket és az Országgyűlés az őszi ülésszakán már tárgyalhatja a törvény módosítását.
Mint mondta, megvan az esély a konszenzusra, és stabillá lehet tenni az ellátást. Ezt követően pedig “rendbe lehet tenni” a gyógyszertárak jövedelmezőségét. Kérdésre válaszolva elmondta: 50 patika zárt be és 700 gyógyszertár – az ellátórendszer harmada – zárta veszteségesen a tavalyi évet.
Medgyaszai Melinda egészségpolitikai szakállamtitkár a tárgyalásokról szólva azt mondta, a kamara mindig is nagyon hasznos szakmai tanácsokat adott a tárcának, és próbálnak megegyezésre jutni a kamara által beterjesztett javaslatokról. Hozzátette: vannak olyan – a kamara által előterjesztett – finanszírozási javaslatok, amelyeket nehéz teljesítenie a tárcának.
A szakállamtitkár kijelentette: “az, hogy a kispatikák tönkremennek, túlzás”, de – mint mondta – van gond a kispatikák működésével.
Teljesen más gyógyszerészi tevékenységet végezni egy nagyváros közepén és egy kis faluban. Nagyon nehéz kistelepülésekre bizonyos szolgáltatásokat, embereket odavinni – magyarázta. Hozzátette: ebben is megpróbálnak segíteni, például százmillió forintos nagyságrendű a szolidaritási díj, amit a kispatikák kapnak azért, hogy működni tudjanak.
A szakállamtitkár közölte: tárgyalnak arról is a kamarával, hogy miként lehetne megoldani a gyógyszerellátást – valamilyen formában – az olyan falvakban is, amelyekben jelenleg ez akadozik, vagy messzebb kell utazni a gyógyszerekért.
