A tudományos elemzések alapot adnak a felelős struktúraátalakításra – mondta a Fazekas Sándor, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnök-helyettese, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke a bíróságok napján Budapesten, kedden.
Az OIT “jó és szükséges döntést hozott” tavaly májusban, amikor három tudományos intézetet kért fel az 1997-es bírósági reform első évtizedének értékelésére, elemzésére – mondta a testület elnökhelyettese.
„Helyes, ha a bírói hatalom letéteményesei, az ítélőbírák időről-időre önszántukból teszik gondos megvizsgálás tárgyává azt a kérdést, hogy méltóan tölti-e be a bíróság az állami életben számára kijelölt helyet, lépést tart-e a bíráskodás az élet változásaival és ütemével, s ha nem, milyen kifogások és kívánságok tekinthetők alaposnak” – tette hozzá Fazekas Sándor, aki szerint a három elemzés „komoly lehetőséget teremtett arra, hogy a bírósági igazgatás továbbfejlesztésével kapcsolatos vitát tudományos alapokra helyezze. Teljesen objektív átvilágítást nyújtson valamennyiünk számára, ezáltal a vitákat feltétlenül magasabb szintre helyezze a napi politikai befolyástól sem mentes zsurnalisztikai szintről.”
Az OIT a bírósági szervezet, igazgatás további reformjára vonatkozó javaslatok 70 százalékával egyetértett – hangsúlyozta a testület elnökhelyettese.
Hozzátette: az egyik tanulmány szerint “a bírósági szervezeten belül az érdemek elismerésének lehetősége sokkal szerényebb, mint más állami működési területeken”.
Fazekas Sándor megjegyezte azt is, hogy „az évente beérkező előterjesztésekből kitűnik: egyre több olyan kollégánk van, aki kiváló felkészültsége, a bírói hivatás iránti elkötelezettsége alapján érdemes lenne az elismerésre”, így jövőre felemelik a kedden átadott Juhász Andor-díj keretszámait. A díj arany fokozatából következő évtől 3 helyett 5, ezüst fokozatából 10 helyett 15, bronz fokozatából továbbra is 20 adományozható.
A keddi ünnepségen címzetes táblabírói, megyei bírói, főtanácsosi és tanácsosi címeket is adományoztak. Idén először a bíróságok napja a bírák és bíróságokon dolgozók számára munkaszüneti nap.
Fazekas Sándor idézte a díj névadóját, a Magyar Királyi Kúria egykori elnökét, aki szerint „a bírói függetlenséget semmi esetre sem szabad a bíró egyéni érdekeit szolgáló privilégiumnak (…) tekinteni, mert arra nem a bírónak (…) van szükséges és igénye, hanem a népnek, mert e nélkül nem tudna hová fordulni, ha igazát keresi”.
Fazekas Sándor egy osztrák bíróra hivatkozva megjegyezte azt is, hogy „a bírói függetlenség a legkínosabb függést jelenti, nevezetesen a bírónak a saját lelkiismeretétől való függését. Sokkal nehezebb ugyanis saját lelkiismeretünk kétségeit leküzdeni, mint a főnök utasításait híven teljesíteni”.
A Bíróságok Napját 2001 óta tartják meg minden évben július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869 évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján.
A 1869 évi IV. törvénycikk rendelkezett a közigazgatás és a bíráskodás elválasztásáról, és kimondta többek között, hogy a bíró csak a törvényeknek és törvényerejű szokásoknak volt alávetve.
Ekkor szabályozták először a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit, a jogszabály életbe lépésétől bíró csak a törvényben szigorúan meghatározott esetekben volt elmozdítható, áthelyezhető.
