Az Amnesty International a mai napon a Parlament előtt demonstrált a Kínában folyó emberi jogi sértésekkel szemben.
A szervezet egyet nem értését fejezte ki a sajtószabadság korlátozásával, a munkatáborokkal, a halálbüntetéssel, és a békésen tüntető jogvédők bebörtönzésével kapcsolatban. A szervezet felszólította a magyar kormányt, hogy a Kínával folytatott tárgyalásaiban a továbbiakban tartsa napirendi ponton az emberi jogi kérdéseket az olimpiáig. A szervezet sajtótájékoztatót adott, melyben elmondta, hogy a legfrissebb 2008 áprilisi jelentése alapján Kínában kevés változás mutatható fel az olimpiai előkészületek alatt. Az olimpia egy lehetőség Kínának arra, hogy pozitív örökséget adjon ennek az eseménynek az emberi jogi helyzet javításával. A jelentés szerint sok esetben pedig épp az olimpia kapcsán növekednek a jogsértések.
A sportesemény előkészületei során egyre több kínai jogvédőt börtönöztek be, közöttük Ye Guozhut, a jogtalan kilakoltatás ellen felszólaló emberi jogi aktivistát. Kínai források szerint 6000 családot lakoltattak ki az olimpiai építkezések miatt, sokukat teljes kárpótlás nélkül, vagy csak részleges kompenzációval. Ye Guozhut 2003-ban fosztották meg éttermétől és lakásától. 2004-ben engedélyt kért arra, hogy tüntetést szervezzen. 3 nappal később letartóztatták, és négy év börtönre ítélték. Az Amnesty International Ye Guozhut lelkiismereti fogolynak tartja, és a kínai kormánytól kiengedését követeli a többi jogtalanul bebörtönzött emberi jogvédővel együtt.
A szervezet adatai szerint a halálbüntetés tekintetében történtek előrelépések, azonban ezek még mindig nem elég mélyrehatóak. Amióta a Legfelsőbb Bíróság megkapta a hatályban lévő halálbüntetések felülbírálásnak jogát, a kivégzések száma csökkent. 2007 novemberében az alsóbb bíróságok által megítélt halálbüntetések 15%-át elégtelen bizonyíték vagy jogtalan eljárás miatt a Legfelsőbb Bíróság visszautasította. Ez az arány azonban még mindig nem oldja meg a halálbüntetésben rejlő problémákat, és nem garantálja, hogy azok, akiket elítélnek, jogszerű tárgyaláson mennek keresztül. A szervezet követeli, hogy az olimpiáig a kínai kormány adjon ki hivatalos statisztikát a kivégzésekről.
A szervezet aggályosnak tartja viszont, hogy a munkatábor intézményét Kína még mindig nem szüntette meg, sőt, épp az olimpiai előkészületek miatt kiterjesztette a rendőrség jogát ennek a jogszerűtlen, bírósági tárgyalás nélküli adminisztratív büntetési formának a használatára. A kényszermunkát a nemzetközi egyezmények, és a Nemzetközi Polgári és Politikai Jogok Egyezménye is tiltja, amit Kína aláírt, és szándékát fejezte ki a ratifikálásra.
Az Amnesty International szerint Tibetben sérült a szólásszabadság, a gyülekezés szabadsága, és a médiaszabadság. A március 10-én kezdődő békés tüntetésekből kialakult erőszakossá vált demonstrációra a kínai biztonságiak túlzott erővel reagáltak. A kínai hatóságoknak kötelességük minden polgárukat megvédeni az erőszaktól, azonban az Amnesty International szerint az oszlatáshoz túlzott erőszakot alkalmaztak, és több száz embert jogtalanul bebörtönöztek. Korábbi esetek alapján fennáll a veszélye annak, hogy kínzás vagy más embertelen, vagy megalázó bánásmód veszélyezteti a foglyokat. A szervezet feltételezi, hogy az április elején eltűnt tibeti zenész és írónő, Jamyang Kyi kényszerített eltűnés áldozatává vált, és kínzás veszélye áll fenn esetében. Az Amnesty International felszólítja a kínai kormányt, hogy biztosítsa az átláthatóságot, a médiaszabadságot és a független ENSZ kivizsgálást a Tibeti Autonóm Területen, illetve engedje szabadon a jogtalanul bebörtönzött békés tüntetőket.
“A kínzás, a kényszerített eltűnés, a gyülekezési jog, és a szólásszabadság megtagadása, a médiaszabadság korlátozása, az emberi jogvédők bebörtönzése, az átnevelő munkatábor alapvető emberi jogok megtagadása, és nem politikai ügy. Kína számára az olimpia egy lehetőség arra, hogy pozitív örökséget adjon mind a népének, mind a világnak.” mondta Sebály Bernadett, az Amnesty International kapmánykoordinátora.
