A főtanácsnok szerint a sértettnek lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy vallomásával a büntetőeljárásban bizonyítékot szolgáltasson.
A magyar büntetőeljárási jogban a bűncselekmény sértettje bizonyos esetekben az ügyész helyett pótmagánvádlóként vádat emelhet. A pótmagánvádló a bírósági eljárásban – ha a büntetőeljárásról szóló törvény másképp nem rendelkezik – az ügyész jogait gyakorolja. A magyar büntetőeljárási törvény kifejezetten kimondja továbbá, hogy a büntetőügyben ügyészként nem járhat el, aki az ügyben mint tanú vesz vagy vett részt.
A Fővárosi Bíróság előtt folyó alapeljárásban K. György pótmagánvádlóként lépett fel S. István Rolanddal szemben, őt különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével vádolva. K. György indítványozta, hogy tanúként hallgassák ki. A magyar bíróság ezt az indítványt elutasította. Minthogy az ügyész nem lehet tanú, álláspontja szerint ez vonatkozik a pótmagánvádlóra is.
A nemzeti bíróság számára azonban kétséges, hogy összeegyeztethető‑e ez az eredmény a sértett jogállásáról szóló uniós kerethatározattal1, amely szerint a tagállamok biztosítják a sértett számára az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét. Ezért a Fővárosi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz annak tisztázása érdekében, hogy a kerethatározatot akként kell-e értelmezni, hogy a sértettnek a pótmagánvádas eljárásban lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy tanúvallomásával ezen eljárásban bizonyítékot szolgáltasson.
Juliane Kokott főtanácsnok mai napon megtett indítványában megállapítja, hogy a kerethatározat alapján, a sértetti jogok általános szabályai szerint a sértettnek mindig lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy vallomásával a büntetőeljárásban bizonyítékot szolgáltasson. E tekintetben azonban a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a kerethatározat értelmében a sértettnek a meghallgatáshoz és bizonyítékok szolgáltatásához van joga, viszont a kerethatározatból nem vezethető le, hogy a sértettnek jogosultnak kellene lennie a tanúvallomás-tételre is.
Következésképpen a vádat képviselő sértett részére nem szükséges tanúi jogállást biztosítani, ha az alkalmazandó nemzeti büntetőeljárási jog ennek ellenére is lehetőséget ad számára a bíróság előtti vallomástételre, és e vallomás bizonyítási eszközként értékelhető.
A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Közösségek Bíróságának bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
